Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Hospeskiváltság

rinte hospeskiváltságolással élt, a munkaerőgondok mellett nem kis része lehetett a közeli Csöl falu esetének. A Noszlop északi szomszédságában fekvő Csöl helység neve 1164-ben fordult elő először. Atyusz nembeli Miske ispán fia István végrendeletében itteni gazdaságáról, prédiumáról is intézkedett; hitbérként feleségére hagyta két ekével, négy szolgával, 50 sertéssel és 100 juhval együtt.

114 A település neve több mint száz év múlva Bogdán 1275. évi kiváltságlevelében bukkant fel újra. Csöl ekkor már falu volt, lakói hospesszabadságot élveztek. A települést Roland nádor birtokolta, aki nem volt más, mint Rátót nembeli Roland. A Rátót-nemzetség ősei: Rátold és Olivér normann lovagok a Nápolytól északra fekvő Casertából Könyves Kálmán király első feleségének, I. Roger szicíliai normann (francia) gróf leányának a kíséretében 1097bén jöttek Magyarországra. A jövevények Veszprémtől, a királynék udvartartásának székhelyétől északra földet kaptak, melyet később — akárcsak az utódaikból formálódott magyar nemzetséget — Rátoldról Rátótnak neveztek el."

5 A Rátót-nemzetség rátóti (gyulafirátóti) birtoklását és a Veszprém megyei település nevét első ízben Dorna keltezetlen, 1213-ra, illetve 1213 körüli időre datált oklevele említi. Ebben Dorna rátóti földjét (terram meam de Rátolt) berekkel, malommal, két szolgával, paloznaki szőlővel és négy szőlöművessel elzálogosította Rátót nembeli Gyula ispánnak, s miután határidőre — Szent György ünnepéig (április 24-ig) — nem tudott fizetni, zálogbirtokát a veszprémi káptalan előtt átengedte a hitelezőnek."

6 A nemzetség Veszprém megyei birtokközpontján a mohi csatában elesett Rátót nembeli Mátyás esztergomi érsek Szűz Mária tiszteletére 1240-ben premontrei rendű nemzetségi monostort alapított."

7 Rátót nembeli Roland érsek rokonához hasonlóan nagy karriert futott be. Számos méltóságot viselt. Egyebek közt több mint egy évtizedig IV. Béla nádora volt, majd IV. (Kun) László uralkodásának kezdetén, 1272 és 1275 között még háromszor töltötte be ezt a tisztséget."

8 Utoljára 1274 szeptembere és 1275 júniusa között."

9 Utolsó, negyedik nádorsága idején említette a bogdáni kiváltságlevél a Veszprém megyei Csöl falu földesuraként. Hogy a falut a nemzetség mikor szerezte meg, nem tudjuk. Nem lehetetlen, hogy az 1164-ben végrendelkező Atyusz nembeli István feleségétől örökölte. Lakóit kétségkívül Roland nádor 1275. április 30-a előtt kiváltságolta, valószínűleg röviddel azelőtt, hogy a bogdáni népek hospeskiváltságban részesültek. Lőrinte és a bogdániak általánosságban az országban élő hospesek szabadságát, konkrétan a közeli Csöl falu hospesszabadságot élvező lakóinak helyzetét tekintették mintának. Mindezt meggyőzően bizonyítja a bogdáni kiváltságlevél, amikor két ízben is hivatkozik Csöl falu lakóinak