Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

hogy egy hónapnál tovább a megye határain kívül nem maradnak, annak leteltével azonnal kérik felváltásukat.

224 A megyei bizottmány ekkor még bizonytalankodik, nem közli előre velük a várható szolgálati időt. Július 27—28-án a nemzetőrség tisztjei arról számolnak be az állandó bizottmánynak, hogy a nemzetőrök a táborban már zúgolódnak; a kétheti váltást sürgetik, mivel a betakarítási munkákra már otthon szeretnének lenni.

225 A megye a váltás indulásának időpontját (augusztus 7-ét) csak augusztus 2-i ülésén határozza meg.

226 Már az első felmentési kérelmek rávilágítanak a nemzetöri összeírások hiányosságaira. Tóth Sámuel borsosgyőri iskolatanító július elején felmentését például azzal indokolja, hogy Gombás Mózes szolgabíró járásában a lelkészeket és iskolatanítókat szándékosan kihagyta a nemzetőri összeírásból. A megye a honvédelmi kötelesség egyetemleges voltára hivatkozva kénytelen elrendelni a pótösszeírást akkor, amikor másutt a lelkészek és iskolatanítók már a Drávánál szolgálnak.

227 A dunántúli református egyházkerület azzal igyekszik a lelkészeket és iskolatanítókat a nemzetőri szolgálattól visszatartani, hogy önkéntes jelentkezésük esetén helyetteseik fizetését tőlük kéri, nem pedig az egyházmegyéktől.

228 Bezerédy Mihály — Bezerédy Kristóf édesapja — kérésére helybeli lőrintei cselédjeit is kitörlik az összeírásból.

229 Kis Molnár József és Frajti Mihály azután jelentkeznek önkéntes nemzetőrnek, miután Kislörintére cselédnek szegődnek. A szükséges vagyoni censussal egyikőjük sem rendelkezik.

210 A második nemzetőri harmadrész kiindulását követően, az aratási szezon kellős közepén a zsellérek több helyről is mentesülni vágynak a megélhetésüket nehezítő fegyveres szolgálattól. A németszentkirályi zsellérek a képesség hiányára hivatkoznak,

231 a jákóiak indokait nem ismerjük.

232 A Baranyába érkező első, majd egy hónap múlva a felváltásukra induló második nemzetőri zászlóaljak harckészültségét, morális tartását alapvetően befolyásolta egészségügyi helyzetük, ellátottságuk. Az első két zászlóalj főorvosává június 30-án a megyei bizottmány Hoffelder József megyei második főorvost nevezi ki.

233 Melléje négy alkalmas alorvost és egy gyógyszerészt kívánnak kinevezni. A váltás orvosi személyzetét Csirke Lajos főorvos, Say Sándor rendes orvos, Csolnoky Ferenc és Baumann József sebészek képezik. A lelki egészségügy őrizetét Csákós József ájtatosrendi tanárra bízzák.

234 Hoffelder főorvos — aki Bezerédy Kristóf őrnagy 2190 főből álló zászlóaljánál teljesített szolgálatot — jelentése világosan körvonalazza azokat a problémákat, amelyeket a nemzetőrség szerepének tisztázásánál nem lehet figyelmen kívül hagynunk.