Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

A magyarpolányiak képviseletében később Paulits Péter bíró és elöljárótársai, valamint Leszkovits János lakos; a németpolányiak nevében pedig Mits Pál bíró és elöljárótársai, valamint a lakosok közül Gergovits János jelentek meg a járási esküdt előtt és a nemzetőrség nevében kijelentették, hogy részletekben egyetlen nemzetőrt sem fognak kiállítani. Álláspontjukat azzal indokolták, hogy ha ,,a haza védelmére. . . csakugyan kiállítani s menni kell, menjen minden férfi 16 évtől 50 évesig, legyen az bár egész, fél, negyedtelkes, vagy házas zsellér, jó vagy rossz magaviseletű s megrovott ember".

217 Programjukat, mely az általános hadkötelezettség eszméjén alapult, s a nemzetörségi törvény radikális továbbvitelét célozta, a megye határozott ellenlépéssel válaszolt, attól tartva, hogy ,,ezen különös fajú s fogalmú nép" tiltakozása más helységek előtt példaként lebeghet. A megyei bizottmány határozatban mondta ki, hogy az ellenállókat szükség esetén a szomszédos nemzetőrök segítségével is kötelezni kell a sorshúzásra.

218 Hogy erre ténylegesen sor került volna, sehol sem találtunk utalást. A Berénddel összeépült tósoki helységben a ,,szinte német lakosok" körében a polányiakhoz hasonló szembeszegüléssel találkozunk: a kitűzött időpontban nem jelentek meg sorshúzásra a hadnagy lakása előtt. Később azonban, ,,már-már megbánván tettöket" a komolyabb következmények elkerülése végett megjelentek Mlinarik előtt és készséggel engedelmességet fogadtak.

219 Az összeírásba felvett és fel nem vett, a megyéből elsőként kimozdított és ki nem mozdított lakosság körében kezdettől fogva feszültségek forrása volt a nemzetőri szolgálat alóli felmentésen túl a helyettesítés kérdése. A megyei határozat, amint már arról szó volt, a Dráva-vonalhoz kiállítandó nemzetőrség első harmadánál a jegyzőket, lelkészeket is külső szolgálatra kötelezi. A sorshúzásba esett egyéneket szolgálatra karhatalom igénybevételével is kényszeríti. Az iskolatanítókat, tanárokat csak az első harmadrész kiindulása után, július 13-án hozott határozat menti fel a jövőre nézve. Később a július 25-én kelt hadügyminiszteri rendelet a felmentettek körét az uradalmi tisztekkel, sóhivatali és postatisztekkel, valamint az orvosokkal bővíti ki.

220 A megye az első harmadrész váltásakor már megengedi a helyettesítést, de csak azzal a megszorítással, hogy aki maga helyett mást kíván állítani, azt szuronyos fegyverrel tartozik felszerelni.

221 Erre a közőrök között több esetben sor is kerül, a tisztek egy része a váltás után továbbra is önkéntesen a Drávánál marad.

222 A megye hivatalnoki karából kiindulásra másodszorra újra többen vállalkoznak.

223 Zavarokat okozott a nemzetőrség körében a szolgálati idő terjedelme is. A kiállítás idején főként az önkéntes nemzetőrök azt hangoztatták,