Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

nek. Ügy gondolják, hogy az első zászlóaljakat július 3-án már útnak indíthatják.'

99 A kiállítás során a csapatokat sem egységes fegyverzettel, sem ruházattal nem tudják ellátni; korszerű fegyelmi szabályzat híján kénytelenek ideiglenesen az 1807. évi insurrekció szabályzatát átvenni.

200 Komolyabb kiképzésükre nem is gondolhatnak, annál is inkább, mivel a betanító tiszteket az Országos Nemzetőrségi Tanács elnöke csak június 26-án nevezi ki.

201 Lelkesedésben azonban nincs hiány. Különösen a tisztek jelentkeznek létszámon felül, köztük is élen járnak a megye tisztviselői, akiket az egy hónapos távollét alatt ideiglenesen helyettesítenek.

202 A sorshúzás alá nem kerülő tisztek közül sokan vállalták azt is, hogy önkéntesen lemondanak a tiszti rangjukról és illetményükről, s közvitézek közé álltak, csakhogy az ellenség közelébe kerülhessenek.

203 A tervezett időpontnál valamivel később, július 6—7-én három kiindulási körzetben gyülekeznek, majd a baranyai táborba indulnak meghatározott útvonalon a kiállított egységek.

204 A kimozdított nemzetőrség napidíjának fedezésére (közőrönként a napi ellátmány 8 kr volt) átmenetileg a megyei pénztárból 5000 ezüst forintot biztosítottak,

200 melynek pótlásáról a pénzügyi zavarok elkerülése végett úgy gondoskodtak, hogy az országos adakozásból visszatartott megfelelő mennyiségű pénzt a börtönépítési pénztárban helyezték el.

20b A kimozdított nemzetőrség vezetésében feszültséget okozott, hogy Havranek Lajos, gróf Esterházy Károly és Bezerédy Kristóf őrnagyok kinevezésüket csak később, már jóval a kiindulás után kapták meg,

207 gróf Esterházy pedig főparancsnoki kinevezésének késése miatt az állandó bizottmányt okolta.

208 A főtisztek közötti kölcsönös féltékenykedés sem kedvezett a honvédelem ügyének. A Veszprém megyei nemzetőrség első harmadának elindulását megelőzően a kiállítás elleni paraszti ellenállásról a források nem tájékoztatnak. A nemes földbirtokosok magatartása viszont nem egy esetben hátrányosan befolyásolta a nemzetőri szolgálathoz való viszonyukat. Grmanecz Gábor bozsoki nemzetőri őrmester panaszként viszi június 26-án az állandó bizottmány elé, hogy Balassa György 49 éves földbirtokos társa — bár hivatalosan szerepel az összeírásban — szolgálatot tenni vonakodik. Varga István, az enyingi uradalom ispánja pedig, aki rendelkezik a törvényesen előírt tiszta jövedelemmel, sőt Fejér megyében birtoka is van, a nemzetőri szolgálatot megtagadta, s ezen felül a szolgálatot teljesítő nemzetőrökből is csúfot űzött.

209 A nemzetőri szolgálatra nem lelkesíti az sem a parasztság egyes rétegeit, hogy ,,némely zsellérek még most is úrbéri szolgálatra hajtatnak, és ezáltal az elkeseredés neveltetik".

210 A nemzetőrség első harmadának kiállítását a parasztság a legtöbb he-