Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

1848 : XXII. tc. meghatározott, viszonylag magas cenzus szerint történt, hanem önkéntesség alapján, a megye irányítóinak jó alkalom kínálkozott arra, hogy megszabaduljanak a szegény és elégedetlenkedő elemektől. A zászlóalj és a megyében átmenetileg állomásozó honvédség (július elején az 1. zászlóalj, augusztus közepén a 7. zászlóalj) egészségügyi ellátására a városi kórház 4 alsó szobájának bérletével a vármegye 60 személyes katonai kórházat állít fel és javítja élelmezésüket.

196 1848. július 28-án a 696 főnyi zászlóalj elindul a déli táborba.

197 A Habsburgok a március 26-i udvari konferencián kialakított irányelvek szerint a magyarok elleni nyílt fellépést ugyan kedvezőbb időpontra halasztották, azonban már március végén — Jellacic bánná és főhadparancsnokká való kinevezésével — megkezdték az ellenforradalom horvátországi támaszpontjának kiépítését. A magyar kormány a bán működésében a horvát szeparatista törekvéseket, s nem Bécs mesterkedéseit látta meg, s ezért mindent megtett elmozdításáért, különösen azután, hogy Jellacic a kormány utasításait nem fogadta el. Annyit sikerült is elérnie a június elején Innsbruckba utazó Batthyánynak, hogy a király június 10-i kéziratában addig formálisan felfüggesztette Jellacicot báni tisztségébői, ameddig a kormány által ellene felhozott vádak alaptalansága be nem bizonyosodik. Ám ez semmit sem változtatott a helyzeten, mert Jellacic az udvar titkos utasításait követve nemcsak báni székét nem hagyja el, hanem arra törekszik, hogy a rendelkezése alatt álló csapatokat — előbb a magyar, később az osztrák hadipénztár terhére — mielőbb felkészítse egy Magyarország ellen indítandó támadásra. A magyar kormány a várható veszély teljes tudatában az addig a nyugat-dunántúli parasztmozgalmak és zsidóellenes mozgalmak megfékezésére kiküldött királyi biztost, Csány Lászlót június elején dél-dunántúli királyi biztossá nevezi ki a Dráva-vonal védelmének megszervezésére. Csány már június 19-én kelt, s Csáktornyáról e megyéhez küldött levelében kifejti azon nézetét, hogy a „horvát zendülés" elleni fegyveres fellépés elkerülhetetlen, és a nemzetőrség mielőbbi nagyszámú kiállítását sürgeti.

198 A megye 4000 fö felszereléséről dönt. A kiállítást önkéntes jelentkezés alapján valósítják meg. A lovas nemzetőrök mellett — fizetésük meghagyásával — a lelkészeket és jegyzőket is szolgálatra kötelezik, s lépéseket tesznek a családfenntartó nélkül maradó családok segélyezésére is. Ezzel nyíltan azt akarják elérni, hogy a sorshúzás alá eső szegényebb nemzetőröket — kik egyébként vonakodnának — külszolgálatra ösztönözzék. A szolgabírók utasítást kapnak a nemzetőrségi pótösszeírások elvégzésére, hogy ezzel is elejét vegyék az elégedetlenség-