Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

tési kérelmek özönét zúdítják a megyei hivatalokra, s a legkülönfélébb indokokat vonultatják fel annak érdekében, hogy állampolgári kötelességük alól valamiféle felmentést nyerhessenek. Ekkor történik meg az összeíró bizottságok túlbuzgó munkájának igazi kritikája. Nem kis gondot jelentett az összeíró bizottságok számára a zsidóknak a nemzetőrségbe való felvétele sem, hiszen egyértelmű utasítást erre vonatkozólag nem kaptak. Veszprém megyében a zsidók a XVIII. század 40-es, 50-es éveiben telepednek le. Az első eddig ismert, 1752. évi megyei összeírás közel 70 családot jegyez fel, számuk a század második felében — különösen II. József korában — rohamosan nő, s a XIX. század közepére már meghaladja a 9000-et.

157 A reformtörekvések eredményeként országos jelentőségűvé nőtt zsidó-emancipáció ügyében a megye már az 1832—36. évi országgyűlési követi utasításában állást foglal. Elsősorban a zsidóság további elszaporodása ellen lép fel. Sürgeti ennek a kérdésnek törvényes rendezését, s ennek kapcsán azt javasolja, hogy a zsidók keresztény cselédeket ne tarthassanak. Az előterjesztést az országgyűlés a rendszeres munkák sorába véteti fel.

158 A zsidóság jogviszonyait 1840-ig országosan az 1790 : XXXVIII. tc. szabályozza. Előrelépést csak az 1840 : XIX. tc. jelent, amely engedélyezi számukra a törvényes letelepedést, az országos kereskedést, a mesterségek, a gyáripar és a tudományok művelését. A zsidóság sorsában 1848 előtt lényeges változást csak az V. Ferdinánd által 1846-ban eltörölt türelmi rendelet jelentett.

159 Az emancipáció kérdése tehát lényegében 1848-ig nyílt kérdés maradt, s megoldására még akkor sem kerülhetett sor. Veszprém megye az 1843/44. és az 1847/48. évi országgyűlésre készített követi utasításaiban még mindig fenntartással fogadja a zsidóság emancipációját. Ezen ,,a keresztények eránt vallásánál fogva ellenséges érzelmeket tápláló, s a magyar nemzetiségtől nagy részben idegenkedő népfajnak polgárosítását" még az utolsó rendi országgyűlésen is korainak tartja. Állásfoglalása szerint a zsidók emancipációjára akkor kerülhet csak sor, ha ,,ezen népfaj az üzérkedési és csalási ösvényről lassankint a munkás életnek díszesebb pályájára vezettetik". Társadalmi elszigeteltségük feloldására, asszimilációjuk meggyorsítására egy sor intézkedést dolgoz ki a követi utasítást összeállító bizottság. Más megyék, szabad királyi városok a követi utasításaikba fel sem veszik az emancipáció kérdését. Borsod megye és Pest városa viszont Veszprém megyéhez hasonlóan fenntartásokkal él.

160 A zsidóság magyarosodását maga a zsidó neológ irányzat is segíti és kívánja. Nemzetközi szinten is elismert megyei képviselője, a pápai rabbi Löw Lipót 1847-ben megjelent művében, 24' 371