Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

„A Magyar Zsinagógában", a zsidó ifjúság hazafias szellemű neveléséért száll síkra.

161 Lőw világosan látja, hogy a magyarosodás a zsidóság számára az emancipáció alapja. A pápai izraelita iskolában éppen ezért bevezeti a magyar nyelv oktatását, híres hitszónoklatait pedig magyar nyelven tartja.

162 Az állandó bizottmány — figyelembe véve a márciusban megyeszerte felerősödő antiszemita néphangulatot — a nemzetőrség összeírása alkalmával nem is gondol az izraeliták felvételére. Az összeíró bizottságok közül csupán a devecseri főszolgabírói járásban méltányolják a zsidóság hazafias lelkesedését. A háromtagú járási bizottság május 30-án kelt jelentéséből kitűnik, hogy az összeírás komoly nehézségekbe ütközött: ,, . . . mivel az izraelitáknak a keresztényekkeli beosztásánál ellenszenv mutatkozott, azok külön írattak össze . . ."

I6Í A nemzetőrségbe felvett 36 izraelitát az összehasonlító kimutatásban is külön tüntetik fel. Többségükben kiskereskedők, boltosok, kocsmárosok találhatók közöttük.

164 A zsidók iránti ellenszenv elsősorban gazdasági okokra vezethető vissza: a polgárosodó városok a zsidó kereskedőkben, gyárosokban, pénzemberekben a gazdasági konkurrenciát látják, s pszichológiailag is megpróbálnak védekezni ellenük. A köznép a vallási ellentéteken túl ,,az uzsorást" gyűlöli a falusi szatócsban, uradalmi bérlőben, városi kereskedőben. A nemzetőrségi alakulatok felállításakor azonban sem a devecseri járásban, sem másutt nem számolnak az izraeliták részvételével, holott azok többszöri folyamodásaikban kérik beosztásukat. A megyében a legnagyobb számú pápai zsidóság már a városi nemzetőrség megalakulása pillanatában kéri felvételét a „legjobb szándékkal", „szívvel és lélekkel", meghallgatás helyett azonban egyértelmű elutasítás a válasz. Mindezek ellenére „hűségüket és igaz szívből eredő ragaszkodásukat az érdemes város iránt" azzal bizonyítják, hogy 156 ezüst forintot bocsátanak a város rendelkezésére,

165 amelyet a kerületi választmány a nemzetőrségi őrtanya világítására és a nemzetőrség egyéb költségeire fordít.

166 A zsidók ellen mutatkozó általános ellenszenv miatt a városi tanács a veszprémi nemzetőrség megszervezésekor sem engedélyezi az izraeliták felvételét, annak ellenére, hogy ők külön kérik azt és hazaszeretetük bizonyságául azonnal 402 forintot ajánlanak a haza javára, amelyet később még jelentős összegekkel (200, majd 318 forinttal) egészítenek ki.

167 1848. március végén a rézpénznek a kereskedelmi forgalomból való eltűnése határozott antiszemita hangulatot kelt a megye lakossága körében. A miniszteri országos bizottmány 1848. április 3-án kelt és az alispánhoz címzett hivatalos levelében a zsidóellenes mozgalmak megakadályozására utasítja a megyét.

168 A kerületi választmányok ennek nyo-