Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

Nagytevelen 69,16% , de meghaladja az 50% -ot Sólyban, Olaszfaluban, Németpolányban, Koppányban is. Túlnyomórészt hazátlan zsellér él Zircen és az Olaszfaluhoz tartozó Eplény pusztán (45,83% , ill. 50,90% ). Zirc mezőváros esetében külön is figyelembe kell vennünk, hogy jogilag zsellérnek minősülnek azok az iparos és kereskedő elemek, községi és uradalmi alkalmazottak is, akik telkifölddel nem rendelkeznek, így az összeírásban olvasható számadatok megtévesztők lehetnek. Az 1830-as évek elejéről származó gazdasági összeírás adatai szerint ugyanis csak a kizárólag földmüveléssel foglalkozók a lakosságnak kisebb hányadát teszik ki. Ebbe a kategóriába tartozik mindegyik telkes jobbágy, s a házas zselléreknek 33,60% -a. A házas zsellérek közül legtöbben (53,24% ) iparosok, vagy napszámosok (28,57% ), napszámos-iparos csak 9 (18,19% ) akad közöttük. A házas zsellérek közé tartozó iparosok 25, a hazátlanok 12 szakmát űznek. A házasok közt találunk még 5 kereskedőt (1 fűszer-, 1 vas-, 3 taplókereskedö), továbbá hét fuvarost. A táblázatos adatok feldolgozása során azt is figyelembe vettük, hogy az eplényi zsellérek — más forrásokból szerzett ismereteink szerint — majorsági földön élnek.

117 Az apátság összes birtoka a két összeírás alapján Veszprém megyében kerekítve 25 052 7/16 holdat számlál,

118 ebből az úrbéri állomány — beleszámítva a plébániák, az iskolamesterek és községek földjeit — közel 8915 holdat, a birtokállomány 35,58% -át foglalja el. Milyen gazdasági veszteséget jelentett a jobbágyfelszabadítás az apátság számára? — Közelebb jutunk a kérdés megválaszolásához, ha az úrbéri és majorsági szántóföldek egymáshoz viszonyított arányát megállapítjuk."

9 A jogilag majorsági, közel 2643 hold szántó, amelyre az apátságnak ténylegesen a jövőjét kellett alapoznia,

120 a majorsági összterületnek (16 138 hold) csak a 16,38% -át jelentette, míg az úrbéresek kezére jutott szántó ennek közelítőleg kétszeresét (5 286 5/8) tette ki; az úrbéri telki állományhoz tartozó földek 59,31% -át. Ha mindehhez feltételezzük a parasztság kezén maradt maradvány- és irtványföldeket, ez az arány a 80% -ot is elérheti. A veszteséget, amelyet az apátság mint nagybirtokos a jobbágyfelszabadítással szenvedett, jól érzékeltetik a munkaerő-állományban bekövetkezett változások is. A táblázatban szereplő 375 házas családfőt és a 228 házatlant, valamint a 382 gazdát alapul véve összesen 985 jobbágyháztartás mentesül a robotteher alól 1848-ban az apátság megyei birtokain. Mindent összevéve az uradalom elvileg a 218 7/8 telket bíró gazdák, valamint a zsellérek által évente 20 289 és fél napi robotnak megfelelő munkaerőt veszít el. Emellett az apátságot az a veszély is fenyegeti, hogy a kormányzat a rendeket feloszlatja. 1848 nyarán az általános rendi gyű-