Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

lés már a szerzet jövőjét latolgatja, s a végveszélytől, javainak államosításától tart. Éppen ezért tervezetet dolgoznak ki arra vonatkozóan, hogy az egyes birtokrészeket árendások útján fogják műveltetni.

121 A jobbágyfelszabadítás összesen tehát 382 paraszti háztartást tett gyakorlatilag telki állományának tulajdonosává az apátság megyei birtokain.

122 A családfőknek hozzávetőleges számítások szerint

123 55,81% -a a háromnyolcad és négynyolcad telkesek közül került ki, míg a negyedtelkesek aránya 1,57% , az egésztelkeseké 0,52% . Pontosabb számítások azt mutatják, hogy az öt községben — melyekben a telkesek részletesebb összeírása áll rendelkezésünkre — a 222 családfő közül 140 (63,06% ) féltelkes, 74 (33,34% ) háromnegyedtelkes adja a telkesek túlnyomó hányadát. Egyébként mindkét táblázat adatai megerősítik Sándor Pálnak a bakonyi falvakra vonatkozó vizsgálati eredményeit. Módosulást annyiban hoznak, hogy a negyed- és egésztelkesek arányát, amely kategóriák a periférián helyezkednek el, jóval kisebbnek (2,02—3,6% ) mutatják, a háromnyolcad—hatnyolcad telkesek arányát pedig még erőteljesebben kiemelik (95—96% körül). A házas zsellérek tulajdonába átment belső fundus (házhely, kert, gyümölcsös) átlagosan 290—846 négyszögöl között ingadozik, a hozzá tartozó szántóval is csupán két helyen — Magyar- és Németpolányban — éri el, ill. közelíti meg a két holdat. Az irtvány- és maradványföldek hozzászámításával a gyakorlatban a legtöbb helyen ennél feltételezhetően több maradt a házas zsellérek kezén. Eplényen kívül jelentősebb számú nem úrbéri népesség, amelyet a jobbágyfelszabadítás nem érintett, a Zirc melletti Akiipusztán található. 1847-ben 15 házban összesen 134 lakost számlálnak.

124 A munkaképes felnőtt lakosság az uraság helyi majorjában cselédként szolgál. Helyzetük annyiban vált nehezebbé, hogy az apátság a környező birtokát — amelynek eddigi művelésében az olaszfalui jobbágyok is részt vettek — most egyedül nekik és a felfogadott napszámosoknak kellett ellátniuk. Míg az úrbéres falvak társadalma, valamint a kuriális birtokokon élő népesség egyöntetűen részt vesz a megye parasztmozgalmaiban, addig az uradalmi cselédekről ugyanez már nem mondható el. Közöttük különben is hagyományosan igen erős válaszfal húzódik.