Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak
hajnalában" a hazaszeretet kötelességére, a kormány iránti bizalomra, a polgári kötelességek pontos teljesítésére hívta fel az egybegyűlt hatalmas tömeget. Hunkár Antal, szolgagyőri birtokos, első követ a lefolyt országgyűlés „nagyszerű eredményét élénk és meleg szavakkal" adta elő, megköszönve követtársa nevében is a nekik szavazott bizalmat, majd a tömeg éljenzései közepette felolvasta a követi végjelentést. Ezután a díszközgyűlés legünnepélyesebb mozzanata következett. Felolvasták a miniszterelnök által a megyéhez küldött törvényeket; 90 a sokaság a felolvasást „közmegnyugvással s lelkesedéssel" fogadta. Bezerédy Kristóf főszolgabíró indítványára a törvények kivívásában „ernyedetlen hazafisággal buzgólkodott" Hunkárnak köszönetet és elismerést szavaztak. Másnap a megye a királynak és a nádornak hála- és köszönő feliratot küld az új törvények megszületése feletti örömében. 91 A megyei közigazgatás vezetésére az 1848 : XVI. tc. értelmében május 1-én, az április 30-i tanácskozáson elkészített előterjesztés alapján a polgári egyenlőség érvényesítésével választották meg az állandó bizottmányt. A bizottmány tagjai sorába került a megye eddigi tisztikara, a helységek nemes és nemtelen bírái, a mezővárosok bírái és jegyzői, valamint közel 80 fő a megye közéleti előkelőségei közül: nagyobb birtokosokból, köznemesekből, értelmiségiekből, uradalmi tisztekből és az alsópapság soraiból. 92 Az állandó bizottmány a következő naptól (V. 2.) megkezdte működését — ezzel az ideiglenes bizottmányok megszűntek —, s a továbbiakban a törvény értelmében a fő- és alispán elnöklete alatt annyiszor ült össze, ahányszor teendői ezt megkövetelték. Az utolsó, március 13-i vármegyei közgyűlés óta teendői pedig igencsak megszaporodtak. A gyakorlatban az állandó bizottmány kezdettől fogva a volt megyegyűlések kettős szerkezetét veszi alapul: a közügyek gyors intézése céljából a legsürgetőbb tárgyak felvételére egy szűkebb állandó bizottmányt hív össze, melynek tagjai a megyeszékhelyen, illetve annak közvetlen közelében lakó tisztviselők, valamint a bizottmányba választott Veszprém környéki tagok. A halasztást engedő tárgyakat viszont a minden hónap első hétfőjén kezdődő, s folyamatosan tartandó bővebb bizottmányi üléseken tűzik napirendre, hogy a megye távolabbi részén élő tagokat a folytonos ülésekkel ne terheljék túl. 93 Az első állandó bizottmányi forma a régi megyei kisgyűlések, míg a második a megyei közgyűlések működési rendjének felel meg formailag, s tartalmilag is, mivel a döntési lehetőségek gyakorlatilag egy szűk csoport kezében összpontosultak. A csoport a régi és kipróbált, szakképzett vármegyei tisztviselőkből állt. Az első bizottmányi ülés alkalmával nagy gondot fordítanak arra, hogy a másfél hónapon át elintézetlenül hagyott ügyeket tűzzék napirendre:
