Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

utasítják a tisztségviselőket, hogy a „közelebbi időben előfordult zavargó események miatt" elmaradt jelentéseiket a június l-re kitűzött emlékeztető bizottmányi ülésre beadják.

94 A közigazgatási élet normalizálása mellett az állandó bizottmány működésének első szakaszában a legjelentősebb változás az, hogy a nádor a megye főispánjává május 20-án Hunkár Antalt, a volt ellenzéki követet nevezi ki.

95 Néhány nappal később, május 23-án a belügyminiszter a lemondott Csány László helyébe királyi biztosnak nevezi ki és teljes hatalommal ruházza fel a megyében az izgatók, rendszegők, erőszakoskodók megfékezésére.

96 Főispáni székét azonban csak május végén foglalhatja el, mivel előtte, május 22-től — kinevezésétől — Sopron és Ruszt városok kormánybiztosaként Sopron megyében tevékenykedik.

97 Megérkezése után hivatalában megerősíti a „pecsovics tisztikart" arra a pszichológiai megfigyelésre alapozva, amelyet Szemerének egyik találkozásuk alkalmával így fogalmaz meg: „ . . . ezek olyanok leendnek — meglátandja —, mint a zsidó midőn catholizál, ő sokkal többet fog járni a templomba, mint én, minthogy őreá minden szem tekint és a régi hibájukat ezek is most annál nagyobb serénységgel fogják kiigazítani."

98 Elgondolását az idő azonban csak részben igazolta. A megyei közigazgatás történetében jelentős változás következik be 1848 nyarán, amikor az 1848 : XVII. tc. értelmében a megye a járások és járási szolgabírók számát belügyminiszteri hozzájárulással 12-ről 17-re növeli, ugyanakkor az írnokok számát is 2 fővel szaporítja. A közigazgatási szerkezetváltozás a gyakorlatban azt jelentette, hogy a cseszneki járást az eddigi 2 szolgabíró helyett 4 között osztották fel, a veszprémi és pápai, valamint a devecseri járási szolgabírók számát pedig 1 — 1 fővel növelték.

99 A szabadságharc idejét — jelentéktelen módosításoktól eltekintve — ez a tisztikar szolgálta végig, eljárásában mindig a törvényes keretek között maradva. 2. A pesti események fogadtatása a megyében A pozsonyi és pesti események híre március 16-án a késő délutáni órákban ér Pápára. A forradalom kitörésének hallatára mintegy 400 lelkes fiatal — többségében diák — nemzeti színű szalagokkal, kokárdákkal felékesítve, gyertyák és lámpák fénye mellett vonul a piactérre, hol a felállított hat nagyméretű lámpa Kossuth arcképét világítja meg. Este 8 órakor díszkivilágítás fogadja az arra érkezőt, s hatalmas tömeg gyülekezik az ünnepélyre. 9 órára már közel 6000 ember tolong a város központjában, hogy az „örömmeneten" részt vehessen. A felvonulás a „grófi