Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

A két tiszta vonzáskörzettel rendelkező piacközponton kívül a kisebb alkörzetek központjait a vásáros helyek jelentik, amelyek szép számmal találhatók a megyében.

60 Szerepüket egy-egy kisebb táji egység árucsere-forgalmában szintén nem lehet lebecsülni.

61 Megjegyzendő továbbá, hogy Pápa és Veszprém a gabonakereskedelemben betöltött elsődleges funkciója mellett a falusi háziipar a falusi és mezőgazdasági céhes ipar cseréjét is lebonyolítják. Ezeknek a megye gazdasági struktúrájában elfoglalt helyéről pontos adataink nincsenek. Az iparfejlődés megyénkben a 19. század közepén is alig haladja meg a céhes ipar kereteit. A 19. század első felében — a kisipar virágzása korában — az iparosok és kereskedők aránya 2,8%-ról 3,1%-ra emelkedik. (Számuk 1821 és 1843 között 1916-ról 2241-re nő).

62 Minőségi előrelépésről azonban mindössze néhány területen beszélhetünk. Fényes gyárnak csupán három üzemet tekint: Mayer György angol gőzgépekkel felszerelt pápai posztógyárát (évi termelése 15 000 rőf) és kőedénygyárát (évi 50—60 000 forintos termeléssel), valamint Fischer Mórnak a harmincas évek második felében fejlődésnek indult herendi porcelángyárát.

63 A gyárak köre 1847-re alig bővül. A herendi porcelángyár 40 munkással évi 20 000 forint forgalmat bonyolít le, a pápai posztógyár 32, a kőedénygyár 27 munkást foglalkoztat. Ugyanitt működik két pipagyár. Az egyik 60, a másik 21 főnek ad kenyérkereseti lehetőséget. A pápai enyvgyár 10 munkást alkalmaz. A városlődi porcelángyár 30 munkással dolgozik. Sólyban és az igali pusztán működnek a megye legnagyobb papírmalmai, amelyek a megyei hivatalok és nagyobb uradalmak papírszükségletét elégítik ki: az első 10, a második 15 munkással. A 18. században még virágzó bakonyi üveghuták közül a 19. század első felében már csak a somhegyi működik (1815—1859), amely a helyi szükségletek kielégítésén túl üvegtáblákkal és üvegekkel látja el a szomszédos megyéket is.

64 A híres bakonyi faipar — éppen az erdők nagyfokú pusztulása miatt —^a század közepére lehanyatlik, jelentőségét csak a szén- és mészégetés, valamint a híres taplókereskedés tudja változatlanul megőrizni.

65 A hitelélet területén a 40-es évek közepétől szokatlanul lendületes fejlődésnek lehetünk tanúi: a pápai takarékpénztár 1844-ben, a veszprémi 1846 elején alakul. Ez utóbbi 30 000 forint alap- és 1663 forint 3 krajcár tartalék tőkével rendelkezik. Két év alatt országosan is számottevő forgalmat bonyolít le: 1848. január 28-ig 695 483 forint 8 krajcárt forgalmaz. Ugyanezen időben a Pápán működő öt hitelintézet összforgalma 389 000 forint évente.

66 összefoglalva: a többnemzetiségű Veszprém megyében — melyben a nemzetiségiek aránya az országos átlag alatt, kb. 25% körül mozog —