Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

a 19. század első felében is a nagybirtok gazdasági-politikai hatalmi túlsúlya a mérvadó. Az egyháziak, az Esterházyak és a Zichyek az úrbéres népesség több mint kétharmadán akadálytalanul érvényesíthetik akaratukat. A megye lakosságának kb. 13—15% -át alkotó nemesség, melynek kétharmada protestáns kisnemes — a gazdasági szférában éppúgy, mint a megye politikai életében — a nagybirtok nyomása alatt áll. A haladó mozgalmakba csak a gazdaságilag független, liberális elveket valló birtokos középnemesség szük rétege tud bekapcsolódni, amely az arisztokrácia ellen a politikailag aktív kisnemességgel időleges szövetségre lépve átmenetileg érvényesíteni tudja politikai érdekeit. A megye politikai állásfoglalását, irányvonalát a 19. század első felében is alapvetően a világi-egyházi nagybirtokosság határozza meg. A lelki élet szinte minden területe felett továbbra is a katolikus egyház őrködik. A megye megmerevedett feudális gazdasági struktúrájában a központi helyet a mezőgazdaság foglalja el. A gabonakereskedelem két regionális központja Veszprém és Pápa. A fejlett céhes ipar kereteit a megyében mindössze 10 manufaktúra jellegű kisüzem lépi úgy-ahogy túl; a fellendült hiteléletet a negyvenes évek közepén már 6 hitelintézet irányítja. I. Veszprém megyei parasztmozgalmak 1848-ban 1. Közigazgatás és néphangulat 1848 tavaszán Veszprém vármegye az 1840-es évek elejétől több erőteljes lépést tesz a közigazgatás szerkezetének módosítására. Ezek közül legfontosabb, hogy 1841-ben a mezei rendőrségi törvény végrehajtása során három új szolgabírói hivatalt rendszeresít a felszaporodott bírói teendők gyorsabb és jobb ellátására.

67 1 84 2-ben a központi kormányszervek utasítására felszámolják a működő 4 útibiztosi hivatalt. Ezután a megye többször kezdeményezi, hogy az útibiztosok megszűnt fizetése terhére a felállított szolgabírák mellé 3 esküdt alkalmazására engedélyt kaphasson, mígnem az 1847. évi folyamodására a helytartótanács kedvező választ nem ad.

68 Intézvényében a 3 esküdti állás betöltését 100—100 forint évi fizetés mellett engedélyezi, ugyanakkor óva inti a megyét attól, hogy a tisztikar fizetésének rendezését az ö jóváhagyása nélkül bármikor elvégezze. 1848. február 3-án a Veszprémben tartott közgyűlésen a megye a helytartótanács rosszallását a törvény erejére hivatkozva érvényteleníti, s egyúttal az 1840 : 9 tc. értelmében a felállítandó útibiztosi hivata-