Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Lichtneckert András: Veszprém társadalma és önkormányzati testületei a XIX. század közepén

A testületek összetételében az újat a tisztviselő—értelmiségi rétegnek a városvezetésbe való nagyarányú bekerülése jelentette. Közülük is kiemelkedtek a legnagyobb számú foglalkozást képviselő ügyvédek (16 fő), akik közül négyen kerültek be a 16 fős tisztikarba. Az ügyvédek esetében nem átmeneti jelenségről van szó, az 1850-es évek megváltozott körülményei között sem veszítették el befolyásukat a városvezetésben.

68 Az ügyvédekhez hasonlóan 1848 előtt a mérnökök, orvosok, vármegyei tisztviselők csak a kommunitásban játszottak szerepet, 1849-ben fontosnak tartották a városvezetésbe való bejutást is. A képviseleti arányok kialakításában a város lakossága a következő megoszlásban vett részt a szavazati jog gyakorlásával: A választók foglalkozás és rendi származás szerinti megoszlása az 1849. évi "képviselőtestületi választásokon

69 Foglalkozási Polgári Nemesi összes Polgári Nemesi összes ág származású választó származású választó választók száma választók megoszlása száma megoszlása % -ban % -ban őstermelés 2 3 5 0,7 3,25 1,4 Ipar 196 46 242 70,8 50,0 65,6 Ebből: asztalos 8 3 11 csapó 36 6 42 csizmadia 18 15 33 fazekas 15 3 18 szabó 16 2 18 varga 15 2 17 Vendéglátás 4 4 1,4 1,1 Kereskedelem 14 3 17 5,1 3,25 4,6 Szállítás 2 2 0,7 0,5 Tisztviselő, értelmiségi 26 39 65 9,4 42,4 17,6 Ebből: vármegyei tisztviselő 4 12 16 ügyvéd 5 9 14 Hajdú, pandúr, megyeszolga 4 4 1,5 1,1 Napszámos 7 7 2,5 1,9 Ismeretlen 22 1 23 7,9 1,1 6,2 összesen: 277 92 369 100,0 100,0 100,0