Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Lichtneckert András: Veszprém társadalma és önkormányzati testületei a XIX. század közepén
A szavazáson megjelentek foglalkozás tekintetében meglehetősen tarka képet mutattak. Nemcsak a városi társadalom tekintélyes tagjai, a kanonokok és a vármegyei főtisztviselők jelentek meg a választáson, hanem lefelé haladva a társadalmi ranglétra alsóbb fokain állók között ^napszámosokat, szolgákat is találunk a választók jegyzékében. A szavazás végeredményéből két hangadó csoportosulásra lehet következtetni a választók között. A szavazók kétharmadát adó iparosok, közöttük is elsősorban a csapók, csizmadiák, szabók, pékek, tehát a városi önkormányzatban hagyományosan is vezető szerepet játszó szakmák képviselői alkothatták az egyik csoportot, akik még a választásokon nagyobb számban megjelent fazekasokat és vargákat is háttérbe szorították. A vármegyei főtisztviselők (szolgabírák, biztosok, ny. alispán, megyei pénztárnok) és a részben vármegyei szolgálatban álló ügyvédek, orvosok, mérnökök alkothatták a másik csoportosulást. E két hangadó csoport valószínűleg támogatta egymást a szavazás során. A szavazók és a képviselők között ugyanis nemcsak olyan rokoni kapcsolatok figyelhetőek meg, melyek főleg céheken, szakmákon belül, iparosok között vagy a vármegyei tisztviselők, értelmiségek között érvényesültek, hanem olyanok is, melyek éppen a választásokon sikeresen szereplő iparosok és ügyvédek között léteztek. Mind a polgári (Czekel, Galamb, Ferenczi) mind a nemesi származású (Végh, Szél, Pongrácz, Mustos) iparüző családok esetében a képviselőtestületen belül is érzékelhető mobilitás iránya az iparos pályák felől az ügyvédi pálya felé mutatott. Az 1849. évi képviselőtestületi választásokat előkészítő népösszeírás lehetőséget ad a testületek és a választók összetételének bemutatása után a városi népesség foglalkozási megoszlásának ismertetésére is az összeírás eredményei alapján. A lakosság foglalkozás szerinti megoszlása az 1849. évi népösszeírás alapján Foglalkozási ág őstermelés Ipar 70 Vendéglátás, szolgáltatás Kereskedelem 71 Foglalkoztatottak Férfi foglalkoztatottak száma megoszlása % -ban száma megoszlása a népesség a foglalkoztatottak ^ arányában 66 1374 34 161 0,7 13,6 0,3 1,6 1,6 32,5 0,8 3,8 65 1327 31 154 2,3 47,8 1,1 5,6