Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Hospeskiváltság

vételüket uruk római útján adatokkal is igazolhatjuk. 1430-tól 1434-ig tartó külföldi időzese folyamán Zsigmond király 1433. május 21-én mintegy 400 fős kísérettel bevonult Rómába, ahol IV. Jenő pápa május 31-én német-római császárrá koronázta. Ez alkalomból Zsigmond több mint 2 hónapot töltött Rómában. Kíséretének magyar tagjai számára — tekintettel részvételükre a törökök és a husziták elleni harcokban — kieszközölte a pápánál, hogy kérésükre minden díj nélkül kaphassanak pápai bullát. A lehetőséggel több mint százan éltek Zsigmond kíséretéből. A Szentszéktől többnyire búcsút kértek templomaik számára és engedélyt, hogy az általuk választandó pap bizonyos meghatározott esetekben a pápának fenntartott bűnbocsánatban részesíthesse őket és rokonaikat, továbbá azért folyamodtak, hogy ereklyéket vihessenek haza. A kérvényező világi és egyházi előkelők, katonák, királyi szakácsok és mások soraiban ott találjuk a 8 királyi, pontosabban császári trombitás (sonatores) között Bogdáni Péter fiait: Berreck és András nemeseket. Apjuk kétségkívül azonos az 1398-ban említett Gajdosbogdáni Péterrel.

85 Fiai Rómában 1433. július 13-án búcsút kértek a szüleik által alapított és Szűz Mária tiszteletére emelt bogdáni plébánia-templomuknak a védőszent ünnepére és más napokra. Ugyanakkor engedélyt kértek ereklyék hazavitelére, maguknak és feleségüknek pedig bűnbocsánatot, önmaguknak különösen arra az időre, amikor majd hadba vonulnak a hitetlenek, azaz a törökök ellen.

86 A bogdáni zenészeknek a királyi udvarban és kíséretben vagy a hadjáratokban végzett tevékenységéről további közvetlen adat nem tájékoztat. Leszármazottaik Trombitás megkülönböztető neve közvetve elődeik zenei foglalkozásának folytatódását, öröklődését jelzi és egyúttal tevékenységük közelebbi — magyar nyelvű — megjelölését adja. Az 1433-ban Rómában kérvényező Bogdáni András fiait: Tamás, Ferenc és Péter nemeseket 1474-ben Trombitásnak mondották, amikor Esegvári György 5 bogdáni jobbágyát javaikkal együtt átköltöztették Kisbogdán nevű birtokukra.

87 Veszprém megye hatóságának oklevele egyfelől valószínűsíti a gajdos foglalkozás trombitás értelmét, másfelől a királyi trombitások korábban Gajdosbogdánnak vagy egyszerűen Bogdánnak nevezett birtokát Kisbogdánnal azonosítja, és ezáltal világosan megkülönbözteti a Lőrinte-leszármazott Esegváriak ugyancsak Bogdán nevű jobbágyfalvától, amelyet a XV. század utolsó negyedétől kezdve méretei alapján Nagybogdánnak is hívtak. Ezzel összhangban szerepel a Pápától Vásárhelyre vezető út mentén fekvő két település a megye 1488. évi adólajstromában, amely szerint Trombitás Balázs kisbogdáni jobbágyai 6, Esegvári György bogdáni jobbágyai pedig 14 forint adót fizettek.

88 Bár a két szomszédos középkori település már a török hódoltság kezdetén elnéptelenedett, nevük