Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Lichtneckert András: Veszprém társadalma és önkormányzati testületei a XIX. század közepén
Veszprém társadalma és önkormányzati testületei a XIX. század közepén Lichtneckert András A feudalizmus utolsó másfél évszázadában a mezővárosok önkormányzatát a joghatóságok különféle jogi formákban szabályozták. Legfontosabbak a mezőváros (oppidum) és a felette joghatóságot gyakorló földesúr által kötött szerződések (kontraktusok) voltak. A földesúri hatalom alatt kialakult változatos mezővárosi autonómiát Mária Terézia és II. József rendeletekkel, a reformkori rendi országgyűlések törvényekkel kísérelték meg legalább egyes elemeiben egységesíteni. Rendszabások (statútumok) által a nemesi vármegye is beleszólhatott a községi önkormányzat szabályozásába. 1 Ahol a földesúri, állami és a vármegyei szabályozás köre lezárult, ott érvényesülhetett a mezővárosi polgárság akarata. Ilyen terület volt az önkormányzati testületek és hivatalok megszervezése, a testületeket és hivatalokat betöltő személyek megválasztása. Az önkormányzat belső ügyeit a polgárság is statútumokban szabályozta, fokozva ezáltal a mezővárosi autonómia sokszínűségét. Az önkormányzat belső szervezete is lényeges különbséget teremtett az 1848-as törvényhozás által a község kategóriájában összefogott mezővárosok, jobbágyközségek és nemesi falvak között. Az 1848-as törvényhozás azonban nem ezt vette alapul a községi önkormányzat átalakításánál, hanem az autonómia másik lényeges elemét, a bíráskodást. E dolgozat vázlatosan ismerteti azokat az önkormányzati testületeket, melyek Veszprémben a XIX. század közepén működtek. A testületek összetételén kívül megkísérli bemutatni azt,, hogyan tükröződött bennük a mezővárosi társadalom rendi, felekezeti, nemzetiségi és foglalkozási megoszlása a feudális kor végén, a forradalom és a szabadságharc idején. A források 2 ismeretében világos, hogy a kialakított kép nem lesz teljes. Nemcsak a lakosság foglalkozási, rendi, felekezeti és nemzetiségi megoszlásáról nehéz pontos képet adni, de még a városi lakosság számáról