Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Takács Lajos: Az erdőbirtokosságok típusai és működése a jobbágyfelszabadítás után (A pécselyi példa)
Az erdőbirtokosságok típusai és működése a jobbágyfelszabadítás után (A pécselyi példa) Takács Lajos Az erdőbirtokosságok típusai Az erdőgazdálkodás, amelynek az emlékeivel falvainkban még ma is találkozhatunk, a jobbágyfelszabadulás után alakult ki és állandósult, még ha egyes elemei, formái jóval korábbi időkig nyúlnak is vissza. Az erdőket, melyek használati joga a sessio részét alkotta, a földek szétválasztása után ugyancsak szétválasztották, és ennek eredményeképpen a telkek nagyságához mérten ki-ki kapott bizonyos erdőrészt, illetve erdőrészre való jogot. Ezek az erdőrészek falvanként igen különbözőek lehettek, de az mégis egyformán jellemző volt rájuk, hogy a telkek után járó rész igen kicsiny maradt, legtöbbnyire annyira kicsiny, hogy önálló használatra, főleg müvelésre alkalmatlannak bizonyult. Ezért is egy-egy falu erdejét, melyet egy tömbben szakítottak ki, együtt tartották, használatát, művelését, felújítását közösen alakították ki. Ily módon az erdőrész-birtokosok csak eszmei részt birtokoltak, amellyel igaz, szabadon rendelkeztek, eladhatták, elzálogosíthatták — hiszen a jobbágyfelszabadítás után az erdő jog már nem kapcsolódott a szántóföldhöz — a volt sessióhoz —, de azt külön ki nem kérhették és rész-erdejüket korántsem saját elhatározásuk szerint használhatták. Az erdőterület, a jobbágyfelszabadítás után önállósulva, a telkektől elválva, önálló gazdasági egységet alkotott, amelynek irányítása is elvált a községi vezetéstől. Az ún. közbirtokossági erdők irányítására külön vezetőség alakult, melynek tagjait a közbirtokos tagok választották. Azt az erdőbirtokosságot, mely a volt jobbágyok erdeiből alakult, nevezték általában úrbéres erdőbirtokosságnak., és erre jellemző volt az erdőrészek bizonyos arányossága, a volt telkeknek megfelelően. így az egész helyes jobbágyok — az erdőterületnek megfelelően — azonos erdőrészt kaptak, például 4—6 vagy éppen 10 holdat, a félhelyesek annak felét, míg a fertályosok 1/4-ét. Ez volt szétosztáskor a legkisebb erdő-