Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások

és behajtása hasonlóan történt, mint 1488-ban. Ezúttal azt is tudjuk, hogy a veszprémi székben Pozsár Gáspár, a vásárhelyi székben pedig Horváth György szedte az adót. Az utóbbi pécsi polgár volt, akit a kincstartó bizonyára püspöki székhelyén ismert meg. Az adószedés a nyár derekán befejeződött. Erre utal, hogy július 31-én a vásárhelyi szék nemesi egyeteme felhatalmazta a főispánt, az alispánokat és a szolgabírákat, hogy megbírságolhassák azokat az egytelkes nemeseket és azokat a jobbágybirtokos földesurakat, akiktől Horváth György eddig még nem kapta meg az adót.

121 Amikor ők is fizettek, illetve a hátralék behajtásához már nem sok remény fűződött, a két dikátor elkészítette a számadást, éspedig még Kinizsi Pál életében, vagyis 1494. november vége előtt, és beterjesztette a kincstartónak, aki elfogadta és bemásoltatta azt számadáskönyvébe.

122 A másik számadás egy évvel később hasonló körülmények között keletkezett. Ezúttal a budai országgyűlés 1495. június 14-e táján ajánlotta meg az egyforintos adót, melyet Batthyány Benedek és Polyák Gergely királyi dikátorok a nyár derekán hajtottak be a megyében.'

23 A harmadik számadás, amely az előbbiekkel szemben félforintos adóról készült, keltezetlenül maradt ránk. Szerencsére a benne szereplő személyek, illetve utalások alapján pontosan datálható. A számadás szerint Pápát már nem Zápolyai István nádor, hanem fia, Zápolyai János, a későbbi király birtokolta, akit a forrás apjáról Nádorispánfi Jánosnak hív. Mivel a nádor 1499 végén halt meg, a számadás csak ezután, azaz az 1500-as években keletkezhetett.

124 Ennek a datálásnak megfelel Bakócz Tamás esztergomi érseki címe, amit 1497 végén kapott, továbbá az elhunyt Zsigmond főpap kincstartó említése, aki nyilván nem Ernuszt Zsigmonddal, hanem utódával az 1500-ban meghalt Wémeri Zsigmond zágrábi püspökkel és királyi kincstartóval volt azonos.

125 Kamicsáci Horváth Márk szereplése alapján a számadás keletkezésének felső határát is megállapíthatjuk. Mivel Magyar Begina második férje 1508-ban Zágrábban lováról leesve a nyakát szegte, a kérdéses forrás csak Horváth Márk 1508-ban bekövetkezett halála előtt készülhetett.

126 A közelebbi datálást a számadás két megjegyzése teszi lehetővé. Az egyik szerint Kamicsáci Horváth Márk 16 lovasra kapott pénzt az adószedőktől, s úticéljuk Csehország volt. Mivel II. Ulászló magyar és egyben cseh király 1508 előtt csak 1501 vége és 1502 tavasza között tartózkodott Csehországban, Horváth Márk megbízatását is ehhez az úthoz kapcsolhatjuk.

127 A másik megjegyzés szerint a két dikátor Szent Mihály havától Szent György napjáig, azaz szeptembertől április 24-ig végezte munkáját, vagy legalábbis kiadásait erről az időről számolta el. Ez az időmegjelölés jól összefér a csehországi úttal. Az őszi adószedés mint 1488-ban láttuk, lehetővé tette, hogy az adószedők decemberben már utalványozzanak az