Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Magyar Eszter: A királyi erdőkezelés kiváltságolt népcsoportjainak továbbélése a bakonyi erdöispánság területén

Zichyek részéről érte. Ez a határrész már régebben is per tárgyát képezte, pereskedtek érte a Zichyeket megelőző vázsonykői földesurakkal, a Horvátokkal és mind 1638-ban, mind 1648-ban a per a szentgáliak győzelmével fejeződött be. A 16. századból, 1510-ből is ismert egy királyi ítéletlevél, amely Vázsony uraival szemben, akik a Királybakonya területre már királyi adományt is szereztek, végül mégis a szentgáliaknak ítéli a vitás határrészt.

61 1649-ben új adománnyal a Zichyeket iktatták be a Horvátok magvaszakadásával megüresedett vázsonykői uradalomba, az iktatás során a tartozékok között szerepelt a Kab hegye erdő és Kabteleke nevű prédium. A határjáráson ellentmondani kívánó szentgáliakat a Zichyek nem is engedték a helyszínre, így az előbbiek csak a hiteles helynél tiltakozhattak a birtokbaiktatás ellen.

62 A per során 1751-ben a szentgáliak III. Ferdinánd parancsára a veszprémi káptalannal ,,kikerestettek" és átírattak egy 1233-ban kelt oklevelet, amely szerint Kab-hegy Szentgál birtoknak már akkor is törvényes határai között feküdt volna.

63 Az oklevél nyilvánvaló hamisítvány, de annak, hogy a pert végül is a szentgáliak, pontosabban a kincstár nyerte meg, 1726-ban a Zichyekkel szemben, elsősorban nem az említett hamisítvány volt az oka. A török Szentgált is hódoltatta, és a megye által 1641-ben megerősített adómentességi kiváltságával nem törődve adóztatta is.

64 A falu egy rövid időre el is néptelenedett, de míg Németi és Horhi végleg elpusztultak, nevüket csak dűlőnévként örökítve tovább, addig Szentgál lakói a felszabadító harcok után hamarosan visszatértek, és a falu a 18. század elejére már újranépesült. Veszprém megyéhez hasonlóan a 16. századi dicajegyzékekben Zólyomban is kiváltságolt királyi vadászfalvakkal lehet találkozni. A legjelentősebb közülük Motyova, amely a zólyomi királyi vár tartozéka, és Hrochot, amely a véglesi várhoz tartozik.

65 A zólyomi erdöispánság virágzásának időszakában a 13. században azonban egyik falu sem létezett még, tehát Szentgálhoz hasonlóan a zólyomi királyi vadászokat sem lehet az Árpád-kori szolgálónépek, királyi erdöőr falvak közvetlen utódjaként számon tartani. A későbbi három megyét, Zólyomot, Turócot és Liptót magába foglaló hatalmas királyi erdőuradalom területén az erdöispánság erdőóvó, halász, vadász, hodász stb. népein kívül más szolgálónép nem élt a 13. században. Maga az erdöispánság intézménye is később alakult ki itt, mint a Bakonyban. Már Mályusz kiemelte, hogy az erdőörök falvai, települései később keletkeztek, mint a már ott élő lakosság falvai.

66 A rendkívül gyér lakosságú területre még a 13. század második felében is tartott a királyi