Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Magyar Eszter: A királyi erdőkezelés kiváltságolt népcsoportjainak továbbélése a bakonyi erdöispánság területén

magánuradalom központját ellátó vendégtelepesek bevándorlása, és a délebbi megyékből is csatoltak ide településeket ekkor még a vár ellátására.

67 Zólyomban is ismert ugyan olyan volt szolgálónépi település, amely a tatárjárás után már nem népesült be, mint pl. a Zólyom város szomszédságában állt halászfalu, amelynek a földjét 1254-ben a zólyomiak kapták,

68 míg másutt a 13. század második felének oklevelei az erdőispánsági szolgálónépek megszűnéséről tanúskodnak, Zólyomban az egységes szolgálónépesség társadalmának a felbomlása, közülük egyesek kiemelkedése csak az 1290-es években következett be. 1287-ben emelkedett ki a radványi királyi halászok közül a Radvánszky család őse,

69 és III. András 1296-ban emelte ki a badini királyi erdöőrök közül Ábrahán fia Miklóst, és helyezte át őket a jobbágyfiuk sorába.

70 A 13. század második felében a király még nem mondott le a városok javára a városi határokon található erdők vadjairól és a vizek halairól, hanem, mint Besztercebánya város kiváltságlevele mutatja, az erdők ezen jövedelmét a királyi erdőispánsági központ számára tartotta fenn.

71 Ehhez hasonló helyzetben akkor az ország városai közül már csak Nagymaros volt, ahol az erdei vadak haszonvételét a visegrádi vár és udvar ellátására rendelték.

72 A 14. század elején a zólyomi királyi magánuradalomból is kiváltak a vármegyék, de magában Zólyom megyében az egész középkoron keresztül jellemző volt a királyi birtok túlsúlya. A 13. század végén Csák Máté tartományúri hatalma csak átmeneti változást hozott a királyi erdőuradalom életében, bár a volt szolgálónépi falvak közül egyesek ismét elnéptelenedtek.

73 A század végén itt is előfordultak nemesítések és adományok a királyi birtokokból, 1284-ben éppen a volt erdőőrökből és halászokból álló falut, Ponikot adományozták el.

74 Ugyanakkor a 14. században a királyi váruradalmak kiépítése kezdődött ezen a területen Zólyom, Zólyomlipcse és Dobronya központokkal.

75 A 14. század második felében új királyi váruradalmat is szerveztek, a véglesit, amely uradalom 1392-ben már fennállt. A volt erdöispánság helyébe lépő királyi vadászterületek helyi szakemberbázisát, a királyi vadászok-csoportját ugyanakkor újjászervezték. A két tisztséget, az erdőőrit, valamint a vadaskertek őreinek és a vadászoknak a tisztségét összevonták, és megszűntek mindazok az erdöispánság igazgatásával kapcsolatos teendők, amelyek a 13. században még az erdőőrök feladatkörét alkották. A királyi vadászok itt is éppen úgy, mint a Bakonyban, egyben erdőőrök és vadászok is voltak. A 13. század második felében a későbbi Zólyom megye területén erdőőrök éltek Radvány, Kremnicska, Molcsa, Micsinye környékén, Ponikon, Badinban, Hajnikon és Ribár mellett. Közülük Radvány a helybéliekből