Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Magyar Eszter: A királyi erdőkezelés kiváltságolt népcsoportjainak továbbélése a bakonyi erdöispánság területén
A 13. század végén a Zólyom megyei Ponik eladományozásánál az erdöór, aki a centurio tisztséget is viseli, igazolja azt, hogy az eladományozandó terület az erdöispánság számára nélkülözhető, vadászatra alkalmatlan, halászóvizei nincsenek. Az adománylevél és határjárása ugyan gyanús hitelű, de az esetleges hamisítás során is élő gyakorlatot vehetett figyelembe az oklevél szerkesztője. 16 A Bakonyban 1240-ben az erdőörök tiltakoznak egy bizonyos határrésznek a Porva melletti Szentkereszt kápolna számára történő elidegenítése ellen, mivel ott vadállások vannak, és így a hely vadászatra alkalmas. 17 Az erdőispánság területéből igen korán tettek királyaink adományokat a pannonhalmi, bakonybéli és a veszprémi egyházaknak. A 13. század második felében már a világiaknak tett adományok is megjelentek, így többek között a volt erdőőr falut Tevéit adományozták a Csákoknak, akik abban az időben a bakonyi erdőispán tisztét is viselték, valamint másokat a németi királyi vadászok sorából kiemelkedett Himfyeknek. 18 A 13. században az erdőispánságokban ugyanakkor még határozottan elkülönült egymástól az erdőőri, a halász és a vadász foglalkozás, összefonódásukra csak a későbbi évszázadokban került sor a királyi birtokokon. 19 Ebben az időszakban pl. a zólyomi erdőispánságban a halász—vadász foglalkozás összekapcsolódása figyelhető meg. 20 Az erdőőrök tehát az erdőispánságok szervezetén belül erdővédelmi, igazgatási és végrehajtási feladatokat láttak el. Meg kell azonban jegyezni azt, hogy az erdőispánsági szervezetben megtalálható foglalkozások közül éppen az erdőőrök tevékenysége nem kívánt feltétlenül királyi szolgálónépi, erdőispánsági kereteket. Erdőőrök meglétével az erdőispánságok működésével egyidőben egyházi és világi birtokokon is lehet találkozni. Tevékenységük ugyanakkor ezeken a területeken csak az erdővédelemre szorítkozhatott. Alkalmazásukat gazdasági és jogi szükségszerűség is indokolhatta, erdőispánsági szervezeten kívüli előfordulásuk az erdők magántulajdonba történő kerülésével lehet egyidős, és éppen az egyházi és világi erdőmagántulajdon érvényre juttatását szolgálta. Erdőörök jelenlétére lehet következtetni Felicián esztergomi érsek ítéletleveléből, amelynek alapján kitiltják a zágrábi püspök erdejéből a somogyi várjobbágyokat, a püspök engedélyéhez kötve az erdő használatát és benne a vadászatot. Az erdő új használati rendjét valószínűleg erdőőrökkel ellenőriztették. 21 Erdőőrök éltek 1181-ben a Kölche comes által alapított Szamos menti monostor Tur nevű prédiumán, 1237-ben Csák nembéli Miklós vértesi falvaiban, 1262-ben az esztergomi érsek Hont megyei Helemba falujában és a 13. században a veszprémi káptalan Merenye prédiumán. 22 Természetesen halászok is tevékenykedtek szinte valamennyi nagybirtok központjában.
