Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Magyar Eszter: A királyi erdőkezelés kiváltságolt népcsoportjainak továbbélése a bakonyi erdöispánság területén
az ott lakó királyi alattvalók, nemcsak a szolgálónépek, hanem más népelemek is, pénz- és élelemszolgáltatással, valamint szállásadással tartoztak, és az erdőispánnak, mint a királyi erdőuradalom vezetőjének felettük bíráskodási joga volt. A bakonyi erdöispánság területéről közvetlen adatok nem maradtak fenn az ispánság szervezetéről és gazdasági berendezkedéséről, mindössze az egyházaknak eladományozott falvak szolgálat alóli mentességének a biztosítása utal a volt ispánsági terhekre. 1210-ben a pannonhalmi apátság falvai, Szentkereszt, Varsány és Lázi nem tartoznak már az ispánnak descensussal és pénzszolgáltatással." A 15. században a bakonybéli apátság jobbágyai tiltakoznak az ellen, hogy a bakonyi erdöispán utódja, a cseszneki várnagy erdööreivel vámot és terményjáradékot szedessen tőlük. 12 A zólyomi erdöispánság területéről közvetlen adatok, többek között a liptói népek szolgálatait rögzítő oklevél tájékoztat a helyi lakosság kötelezettségeiről, pénz- és terményszolgáltatásáról, korlátozott vadászati és halászati jogáról. 15 Mint a két utóbbi forrásból kitűnik, az ispánság jövedelmeit mindkét esetben, tehát az intézmény virágzása és tulajdonképpeni elhalása idején is az erdőőrök szedték be. Az erdőispánságok szolgálónépi berendezése a többi foglalkozási ághoz hasonlóan alakult, a vadászok, halászok, hodászok és erdőőrök vagy önállóan alkottak falut, vagy gyakrabban más szolgálónépekkel (királyi jobbágyokkal) vegyesen laktak comeseik, ill. száznagyaik vezetése alatt. Szolgálatukra, tevékenységükre vonatkozóan részletes felvilágosítást a források, csak egyik típusuk, az erdőőrök esetében adnak. A Bakonyban és hozzá hasonlóan valószínűleg a zólyomi erdőispánság területén is ők szedték be az ispánsági jövedelmeket, végrehajtották az ispán utasításait, vagyis nemcsak erdővédelmi feladatokat, hanem gazdasági funkciót is elláttak. Vigyáztak arra, hogy az erdöispánság területén lévő eladományozott, és az ispán hatásköre alól kikerült falvak lakói az erdőben a legeltetést a kijelölt helyen végezzék, az erdőt feleslegesen ne rongálják, élőfákat tüzelőnek ne vágjanak ki. 14 (Az egyházi kézre került volt ispánsági falvak lakói ugyanis igen korán erdőhasználati jogokat kaptak a királyi erdőkben, állataikat legeltethették, ill. disznaikat makkoltathatták és az egyház saját igényeinek kielégítése céljából fát is vághattak. 15 ) Amennyiben az erdőhasználatban visszaélések fordultak elő, az erdőörök a vétkesektől bírságot hajtottak be. Ügyeltek az ispánság jövedelmeire és vagyonára, arra, hogy eladományozásra csak az erdőispánsági szempontok szerint értéktelen, tehát vadászatra és halászatra alkalmatlan területek kerüljenek.
