Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)
Pintér Bálint: A szombathelyi Bagolyvár
A SZOMBATHELYI BAGOLYVAR Pintér Bálint BEVEZETÉS Tanulmányomban egy ismeretlen építész által az 1840-es években tervezett szombathelyi kastély, a Bagolyvár építéstörténetét, illetve stíluskapcsolatait szeretném bemutatni. Ezen épület már régóta a lakosság érdeklődésének a középpontjában állt, amelynek kiváló bizonyítékai az évtizedek során kialakult kalandos históriák, történetek, illetve maga a ragadványnév (Bagolyvár) létrejötte. Az épület népszerűségét festői elhelyezésének és erődített várkastély jellegének köszönheti. Ennek ellenére a Bagolyvárnak a felépülést követően majd fél évszázadot kellett várnia arra, hogy művészettörténeti szempontból egyáltalán foglalkozzanak vele. A tudományos feldolgozás hiányosságait bizonyítja azon tény, miszerint a Bagolyvár nem tudott bekerülni építészettörténeti szempontból a köztudatba, így a szombathelyi lakosok sincsenek tudatában a kastély művészeti jelentőségének, csupán egy izgalmas kialakítású lakóházat látnak benne. írásomat elsősorban hiánypótlás céljából kívántam elkészíteni, hogy a - jelenleg a magyar építészettörténeti kutatás perifériáján elhelyezkedő kvalitásos, a maga nemében egyedülálló - kastélyra a jövőben nagyobb figyelem irányuljon. KUTATÁSTÖRTÉNET ÉS FORRÁSOK A Bagolyvár történetének kutatása szempontjából meglehetősen szerencsétlen, hogy az építéssel egykorú tervrajzok nem ismertek. Ugyanakkor a levéltári források, az újságcikkek, valamint az általános leírások alapján információt nyerhetünk az építtető személyéről, Czvitkovics Károlyról, valamint a munkálatok menetéről. Az adatok egy része viszont ellentmond egymásnak, ami tovább nehezíti az épület történetének a rekonstrukcióját. A kastély első ismertetése - habár igen rövid terjedelmű - Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című könyv 1896-ban megjelent 4. kötetében olvasható.1 Több információval szolgál azonban Kárpáti Kelemen (1859-1923) 1898-ban *Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. [13.] Magyarország IV. kötete. Bp., 1896. XII., 600 p. 35
