Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)

Pintér Bálint: A szombathelyi Bagolyvár

Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2017/1- a Magyarország vármegyéi és városai című monográfiasorozat Vasvármegye kötetében - megjelent írása.2 Az ebben szereplő adatokat emelte át útikönyvébe 1933-ban Thirring Gusztáv (1861-1941), majd pedig 1959-ben Genthon István (1903-1969), amikor összegyűjtötte a Du­nántúl művészeti emlékeit.3 A Bagolyvár azonban a 20. század ele­jén Szombathely város akkori főmérnö­kének, Bodányi Ödönnek (1858-1921) is felkeltette érdeklődését. Kutatási ered­ményeit - amelyek eltértek a korábbi is­mertetésektől - közzétette a Szombat­hely város fejlődése 1895-1910-ig és mű­szaki létesítményei című könyvében.4 Bodányi információi alapján 1992-ben Pékné Turkovics Tímea jóvoltából ké­szült egy szakdolgozat, A Bagolyvár épí­téstörténete címmel.5 Ez az első olyan írás, amely kizárólag a Bagolyvárral fog­lalkozik. 1996-ban Sisa József (1952—) művészettörténész vállalkozott az épü­let részletesebb bemutatására, illetve a kastély stíluskapcsolatainak a feltárására és az attribúciós kérdés megválaszolásá­ra, amelynek kiindulópontjául szintén a helybéli főmérnök munkáját választotta: „A kézikönyvek sommás megjegyzésénél hi­telt érdemlőbb Bodányi Ödön cikke.’’6 A fenti írásokat tartalmuk szerint tehát két halmazba különíthetjük el. 2 Vasvármegye. Balogh Gyula et al. Bp., 1898. (továbbiakban: Balogh, 1898.) 134. p. (Ma­gyarország vármegyéi és városai; 3.) 3 Genthon István: Magyarország művészeti em­lékei. 1. köt. Dunántúl. Bp., 1959. (továbbiak­ban: Genthon, 1959.) 444 p. 4 Bodányi Ödön: Szombathely város fejlődése 1895-1910-ig és műszaki létesítményei. Kü­lönlenyomat az Építő Ipar műszaki hetilap 1910-iki évfolyamából. Bp., 1910. (további­akban: Bodányi, 1910.) 225 p. 5 Pékné Turkovics Tímea: A Bagolyvár építéstör­ténete. Szombathely, 1992. (továbbiakban: Pékné Turkovics, 1992.) 30 föl. 6 Sisa József. A szombathelyi Bagolyvár és ame­rikai építésze. = Műemlékvédelmi Szemle, 1996.1. sz. (továbbiakban: Sisa, 1996.) 127. p. Az egyik csoportnak a forrása a Vas­vármegye című monográfia, míg a má­siknak Bodányi Ödön munkája. A ké­sőbbi, Bagolyvárral foglalkozó tanul­mányok lényegében e két írás valame­lyike alapján, azoknak a továbbgondo­lásából születtek meg. A forrásokban a megrendelő neve többféle módon olvasható (Zwitkovich, Szcvitkovics, Czvitkovicz, Czvitkovics). Én a továbbiakban a levéltári dokumen­tumok nyomán a Czvitkovics névvál­tozatot használom. A Kárpáti Kelemen adataira támaszkodó irodalmak épít­tetőként egy bizonyos Czvitkovics Ká­roly hadbiztost neveznek meg, akinek 1851-ben készült egy kastélya, amit sa­ját neve után Károlyvárnak keresztelt el.7 Későbbi tulajdonosa, Sövegjártó Já­nos ügyvéd helyeztetett el egy 5 mázsás öntöttvas baglyot a kastélyon, amely alapján a szombathelyi lakosok Bagoly­várnak nevezték.8 Ennek az informáci­ónak ellentmond Bodányi Ödön véle­ménye, miszerint az épület 1848-ban már állt, Bagolyvár néven. A megrende­lő egy szombathelyi polgár, Czvitkovics Károly volt, aki egy vasbaglyot tetetett a villa tornyára.9 Bodányi továbbá azt ál­lította, hogy a Bagolyvár tervrajzait és a megépüléshez szükséges anyagi fede­zetet az építtető nagybátyja - aki Ame­rikában élő jezsuita szerzetes, püspök volt - küldte.10 Ezen információk alap­ján próbálkozott Sisa József a szombat­­helyi épület amerikai stíluskapcsolatai­nak a felkutatásával. Tanulmányában többször utalt arra, hogy Czvitkovics Károlynak nem volt anyagi fedezete a kastély felépítésére, ezért helytálló le­het Bodányi feltételezése az amerikai 7 Balogh, 1898.134. p.; Genthon, 1959. 365. p. 8 Balogh, 1898.134. p. 9 Bodányi, 1910.176. p. 10 Uo. 36

Next

/
Thumbnails
Contents