Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/2 (Szombathely, 2016)

M. Kozár Mária: Pável Ágoston (1886 - 1946) a tudós műfordító

PÁVEL ÁGOSTON (1886-1946),

A TUDÓS MŰFORDÍTÓ'

M. Kozár Mária

Pável Ágoston első műfordítása Az Orpheusz-monda rokonai a délszláv népköltészetben című tudományos értekezésében jelent meg 1909-ben az Ethnographia néprajzi folyóiratban.2 A tanulmány függeléke a szlovén eredetivel párhuzamosan közli a Godec pred peklom / Hegedűs a poklok kapujában balíada magyar fordítását. (Évtizedekkel később két kisebb módosítással műfordítás kötetének kéziratában, s egy másik folyóiratban ismét találkozunk ezzel a balladával).3 Pável szerint egyedül a szlovén népköltészetben maradt meg egy egész mondakör, amely teljesen analóg elemekből áll, de hőse már nem Orpheusz, hanem Mátyás király (kralj Matjaz).4 Hunyadi János

M Berzsenyi Dániel Könyvtárban 2016. december 22-én elhangzott előadás szerkesztett változata.

2 Ethnographia, 1909.321-340. p.

3 Novak, Vilko: Zivljenje in delo Avgusta Pavla. Razprave. Dissertationes VII. Razred za filoloske in literarne vede. Ljubljana, 1970.334. p.; Délvidéki Szemle, 1942. 8. sz. 332. p.

4 Az Orpehusz-monda rokonai a délszláv népköltészetben. In: Sorsközösség az irodalomban Pável Ágoston fordítói munkássága tükrében. Születésének 130. évfordulója tiszteletére. Főszerk. Gadányi Károly; szerk. S. Pável Judit, M. Kozár Mária. Szombathely, 2016. (továbbiakban: S. Pável - M. Kozár, 2016.) 24. p. (Bibliotheca Slavica Savariensis, 15.)

neve is több szlovén, horvát és szerb balladában szerepel Sibinjani Jankó, Ugrin Jankó vagy Jankó Vojevoda néven.5 Mátyás király a 15. században a törökök elleni hadjáratai révén lett népszerű a szlovéneknél. Valójában nem is Corvin Mátyásról van szó, hanem egy korábbi mitikus szlovén hős helyét vette át a szlovén népköltészetben Mátyás király alakja.6

Az egyetem elvégzése után Pável Ágoston főként nyelvészettel foglalkozott, s az

1. világháború alatt sem jelentek meg műfordításai. Amikor 1920-ban Szombathelyre került, magyar-latin szakos tanári állása mellett a Vasvármegyei Múzeum könyvtárát rendezte, 1928-ban átvette a néprajzi tár őrzését, rendezését és néprajzi gyűjtőmunkát végzett. Az 1930-as évektől gyakran töltötte a nyarakat szlovéniai rokonainál, megismerkedett Ivan Cankar és más kortárs szlovén írók, költők műveivel. Regényeket, novellákat, verseket és népballadákat fordított az 1930-1940-es években. De továbbra is elsősorban Mátyás király alakja érdekelte a szlovén népköltészetben és irodalomban. Minden fordítá-5 S. Pável - M. Kozár, 2016. 29. p.

6S. Pável - M. Kozár, 2016. 30. p.

5