Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/2 (Szombathely, 2016)
Adattár - Horváth Csaba Sándor: A Sopron-Kőszegi HÉV építéstörténete. 2. rész: 1906 - 1908
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2016/2 és Sopron városa is nagy összeggel álltak a vasút létesítése mellé.3 Az 1906 februárjában Sopronban megtartott közgyűlésen a képviselők a korábban megszavazott szubvenció megújításáról tárgyaltak. A tanács 200.000 koronányi törzsrészvényjegyzést terjesztett a fórum elé, olyan feltétellel, hogy a vasút a bazaltot kedvezményes áron köteles szállítani a városnak, az „engedményes” a biztosítékot az év végéig tegye le a polgármesternek, egy bizottsági tagnak biztosítsanak helyet, a vonal közvetlenül ágazzon be a GYSEV állomásába, más vasúttal csak akkor fuzionálhat, ha Sopron város is beleegyezik abba. Nagy vita alakult ki e tárgykörben, végül a képviselők túlnyomó többséggel 50.000 koronát szavaztak meg mindösszesen a vasútra, arra hivatkozva, hogy az eredeti összeg túl nagy terhet róna Sopronra, és annak megtérülésére nincs garancia.4 Stein Miklós nem hagyta annyiban a döntést. Újfent egy 200.000 koronás támogatást kérvényező levelet intézett a városhoz, mert enélkül a vasút nem valósulhatott volna meg. Ezzel egy időben a vármegyéhez is küldött beadványt e tárgyban.5 E helyütt azt kérte, hogy járuljanak hozzá az alaptőkéhez 170.000 koronával, mert hamarosan ki kell fizetnie a 214.000 koronányi biztosítékot.6 A kereskedelemügyi miniszter március végéig adott haladékot az „enged-3 Esterházy herczeg és a sopron-kőszegi vasút. = Vasvármegye (továbbiakban: Vvm.), 1906. febr. 17.3. p.; A vasút. = Kőszeg és Vidéke (továbbiakban: KésV), 1906. febr. 18.1-2. p. 4 A kőszeg-soproni vasút. = Vvm., 1906. márc. 2. 2. p.; A kőszeg-soproni vasút ügye. = SN, 1906. márc. 1. 5. p. 5 A sopron-kőszegi vasút. = SN, 1906. márc. 8. 6 A kőszeg-soproni vasút tervezete. = Vvm., 1906. márc. 8. 3. p. ményesnek”, hogy az óvadékot letegye. Stein Vörös László államtitkárnak megígérte, hogy addig Sopron város és vármegye hozzájárulása realizálódik, de ha ez nem következik be, akkor az állam által e célra lekötött összeget más vicinálisra használja fel. A városi tanács ennek tudatában újra előkészítette a vasút ügyét. Az „engedményes” emellett a Soproni Kereskedelmi és Iparkamarához is küldött egy, a testület erkölcsi támogatását kérő beadványt, hiszen az 1890-es években már egyszer kiemelték a létesítendő vonal jövedelmezőségét, így győzve meg a kétkedőket. Ezenfelül Stein kérte a kamarát, az érdekelt községeket, a gyárosokat, az iparosokat, a takarékpénztárakat, illetve egyéb gazdasági egyesületeket vasúti törzsrészvények jegyzésére.7 Kőszeg város képviselő-testülete is ülést tartott ezzel párhuzamosan, és a tagok végül megszavazták a kért 40.000 koronás segélyt, de azzal a kitétellel, hogy a vonal a rőtfalva-rendeki állomást nem metszhetné, mert a kirschlagi vasútépítés esetén az a városra nézve negatív hatással lenne. Támogatják a vicinálist, ha annak irányvonala Kőszeg érdekeire nézve kedvező lesz.8 Sopronban az „engedményesek” ez idő alatt - meggyőzve a közgyűlés 200.000 koronát leszavazó tagjait - arra hivatkoztak, hogy bár a Sopronpozsonyi és a Fertővidéki HÉV-ek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen forgalmat vontak el a várostól, a kőszegi vasút azonban igenis kedvező hatású lehet. Ennek legfőbb oka a bazalt olcsó, e HÉV-en keresztül megvalósuló beszerzése, de nem elegendő az olcsó díjszabás, hanem garan-7 A sopron-kőszegi vasút terve. = SN, 1906. márc. 15. 4. p. 8 Kőszeg város és a soproni vasút. = SN, 1906. márc. 11. 4. p. 34
