Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/2 (Szombathely, 2016)
Adattár - Horváth Csaba Sándor: A Sopron-Kőszegi HÉV építéstörténete. 2. rész: 1906 - 1908
A SOPRON-KŐSZEGI HÉV ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 2. RÉSZ 1906-1908 Horváth Csaba Sándor A Sopron és Kőszeg közötti vasút kiépítése az 1865. évi első vizionálását követően - az 1. részben részletesen kifejtettek alapján - még 1905-ben is megfenekleni látszott. Ettől függetlenül az akkor érvényes előmunkálati engedéllyel rendelkező Stein Miklós nem adta fel eredeti elképzelését, a két város közötti vasút kiépítését.1 A nagy áttörés 1906-ban következett be a Sopront Kőszeggel összekötő vasút ügyében. Februárban Töpler Kálmán soproni polgármester városi képviselőkből álló értekezletet hívott össze a vasút támogatása tárgyában. Itt kedvező döntés született, hiszen a képviselők hozzájárultak ahhoz, hogy a korábban már egyszer megszavazott összeget ismételten a közgyűlés elé terjesszék újbóli elfogadásra, mivel a régi határozat hatályát vesztette az időben el nem kezdődő építkezés miatt.2 * * A kőszegiek vasúttal kapcsolatos pesszimista véleménye köz1 Lásd bővebben: Horváth Csaba Sándor: Sopron környékén zakatoló vicinálisok a kezdetektől 1920-ig. Megjelenés alatt. 170-198. p. 2 Értekezlet a kőszeg-soproni vasút ügyében. = Soproni Napló (továbbiakban: SN), 1906. jan. 25.3. p. ben enyhülni kezdett. Habár a helybéliek továbbra is attól tartottak, hogy a vasút a városra nézve forgalmi szempontokból hátrányos lesz, egyetértettek abban, hogy ezt valamilyen módon ellensúlyozni kellene. Ennek egyik legjobb megoldása, hogy a kőszegi lakosok is jegyeznek számukra hasznot hozó részvényeket. Egyértelmű az is, hogy Sopron vármegyéből is sokan fogják a várost desztinációjukként választani, és ez az áruszállítással együtt biztosan élénkíthetné a helyi piacot. A vonal kiépítését igenis támogatniuk kell a kőszegieknek, mert a későbbiekben jócskán profitálhatnak belőle. Időben jött ez a felismerés, hiszen a HÉV még soha nem került ilyen közel a megvalósuláshoz. Az eddigi támogatók listája is egyre tekintélyesebb volt, Esterházy Miklós herceg nemcsak fő részvényjegyzőként (200.000 korona), hanem saját területeit is hajlandó lett volna már bérmentve a vasút rendelkezésére bocsátani. Emellett a magyar állam is támogatta volna a vállalkozást (728.400 korona), és saját kezelésébe kívánta venni a sopron-kőszegi vicinálist, végül Vas és Sopron vármegyék 33
