Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/1 (Szombathely, 2016)
Horváth Csaba Sándor: A Sopron-Kőszegi HÉV építéstörténete. 1. rész: Az első elképzelésektől 1905-ig
másába vezet be.78 Bár 1900 áprilisában a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyását adta a tervezett vonal kiépítéshez,79 a vasút terve a Vas vármegyeiek részéről ekkor inkább ellenkezést váltott ki, mivel Sopron város konkurenciájának az erősödését látták ebben, így nem propagálták a megépítését. Ennek a véget nem érő érdekharcnak és vitázásnak meg is lett az eredménye, a vasút terve egyre kevésbé foglalkoztatta a közvéleményt, hiszen mind többen vélték úgy, hogy az érdekeltek újfent elodázzák a vasút ügyét. Ez a huzavona addig tartott, mígnem a Drexlerék mögött álló Építőbank 1901 őszén megbukott,80 és ez e tervet is végleg aláásta. AZ ÚJABB PRÓBÁLKOZÁSOK Az újabb holtpontot egy 1902-ben, a „Sopron” napilapban megjelent cikk törte meg. Ebben a szerző szerint a Sopront Kőszeggel összekötő vasútvonalat újfent meg kellene fontolni, hiszen az a város rossz gazdasági helyzetén javíthatna. A „Ganz és társa cég” terve ekkor már egy lényegesen olcsóbban kivitelezhető, villamos meghajtással ellátott HÉV kiépítése volt, minekután e vaspálya inkább személy- és postaforgalmat bonyolítana le, nem teherszállítást. A tervezett vonal mellett lennének a vicinális megépítéséből profitáló üzemek, hiszen a lakompaki gőz- és fűrészmalom és a csávái hercegi agyagipari gyár is bekapcsolódhatna a közlekedés vérkeringésébe. Mindezen túl a vonal turisztikai jelentőséggel is bírhatna, mert Kaboíd, mint klimatikus 78 MNL SL SVTI 1403. 18. Jegyzőkönyvi kivonat, 1899. december 23. 79 MNL OL SK HÉV, 1. doboz, Kereskedelemügyi m. kir. Minister 16273. számú V. rendeleté, 1900. április 18. 80 Kubinszky, 1958. 355-356. p. 2016/l gyógyhely savanyúforrásaival, várával, „ózondús” fenyveseivel és Lánzsér (ma: Markt Sankt Martin településrésze, Ausztria) várromjával biztosan sok látogatót vonzana, akik vasár- és ünnepnapokon e helyeken pihennének.81 Ilyetén módon a soproniak újra felvetették a két várost összekötő helyiérdekű vasút szükségességét, és első ízben kiemelték a tervezett vicinális várható társadalmi hatásait is a turizmussal kapcsolatban. E felhívás ennek ellenére csak süket fülekre talált. A vonal történetét illetően a következő érdemleges esemény 1903-ban történt, amikor a kereskedelemügyi miniszter május 11-én az 1896. évi július 7-én Drexlernek, Mechlének, Steinernek, Schladerernek és Leneknek kiadott, de időközben lejárt előmunkálati engedélyét Stein Miklós vállalkozó mérnökre átruházta és 1 évre megújította.82 Majd Hieronymi Károly miniszter 1904 májusában ezt újabb 1 évvel meghosszabbította.83 Kezdetben bizakodásra adhatott okot, hogy Stein mögött - Kubinszky Mihály véleménye szerint - budapesti tőkecsoport állt, és ennek is köszönhette azt, hogy a későbbiek során neki sikerült a vállalkozást tető alá hoznia.84 Ezt követően az „engedményesek” mérnökei december-81 Sopronmegyei Naptár^ 1899. 68. p.; A sopron-kőszegi vasút. = SU, 1902. febr. 8.1-2. p. 82 MNL SL SVTI 1403. 18. Kereskedelemügyi m. kir. Minister 30003. számú V. A. rendeleté, MNL OL SK HÉV, 1. doboz, Kereskedelemügyi m. kir. Minister 30003. számú V. A. rendelete. 1903. május 11., 1903. május 11.; Előmunkálati engedély. = VKK, 1903. máj. 29. 535. p.; Előmunkálati engedély meghosszabbítása. = Sopron, 1903. máj. 20. 3. p. 83 MNL SL SVTI 1403.18. Kereskedefemügyi m. kir Minister 27.987. számú III/2. rendelete, 1904. április 29.; Előmunkálati engedély. = VKK, 1904. máj. 11. 534. p.; A sopron-kőszegi vasút. = Sopron, 1904. máj. 11. 5. p. 84 Kubinszky, 1958.356. p. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 53
