Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/1 (Szombathely, 2016)
Horváth Csaba Sándor: A Sopron-Kőszegi HÉV építéstörténete. 1. rész: Az első elképzelésektől 1905-ig
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2016/1 Ausztria) határaira is terjesszék ki.71 Ezt követően 1898 novemberében sor került a sopron-kőszegi vonal németkeresztúri változatának közigazgatási bejárására.72 Az érdekeltek 1899-ben ismételten egy lépéssel közelebb kerültek a vasút megépüléséhez, hiszen a kereskedelemügyi miniszter május 9-ére kiírta a vonal engedélyezési tárgyalását.73 Ezen Lenek és Drexler érdektársainak a tervezete szolgált a tárgyalás alapjául. E szerint a vizionált vonal a GYSEV soproni állomásából kiágazólag Harka, Németkeresztúr és Lakompak községeken át vezetne a Kőszegszombathelyi HÉV kőszegi állomásáig. Ez a vonalvezetés viszont nem érintené a Soproni-hegység brennbergi kőszéntelepeit, ezzel egyúttal a leküzdhetetlennek tűnő terepakadályok, és az ezekből fakadó óriási költségek is eltűnnének. Sopron, Kőszeg és Harka-Kópháza csatlakozó állomásain kívül a kőszegi sörgyár, Németkeresztúr, Alsópéterfa, Nyék, Harácsony, Doborján (ma: Raiding, Ausztria), Lakompak, Sopronszentmárton, Csáva, Felsőpulya, Felsőlászló és Rőtfalva községek mentén további megállóhelyeket vizionáltak. így a megjelentek egy 57,6 kilométer hosszú, szabványos nyomtávú gőzüzemű vasútvonal tervét fogadták el, és ennek a tényleges építési és üzletberendezési költségeit 2.378.000 forintban határozták meg. A tőkét törzs-71MNL SL SVTI 1403.18. Kereskedelemügyi m. kir. Minister 48576. számú rendelete. 1898. július 20.; Vasutügy. = SH, 1898. aug. 7.2. p. 72 MNL OL SK HÉV, 2. doboz, A sopron-kőszegi h. é. vasút sopron-nagyezenk-németkereszturi vonalváltozatának közigazgatási bejárásáról felvett jegyzőkönyv, 1898. november 7. 73 Engedélyezési tárgyalás. = KésV, 1899. ápr. 23. 2. p. és elsőbbségi részvények kibocsátása révén kívánták beszerezni.74 Az építési engedély kibocsátása után Drexlerék további támogatások után néztek. Először Vas vármegye alispánjához juttatták el a kilométerenként 2000 forintos támogatást előirányozó kérvényüket. A vasút teljes hosszából ez mindösszesen 8 kilométert jelentene, így összesen 16.000 forintos szubvenciót óhajtottak a vármegyétől. Ez után Kőszeg városát kérték 30.000 forint értékben törzsrészvények jegyzésére.75 A tanács viszont a korábbi javaslatát, tehát a 20.000 forintnyi jegyzést terjesztette a közgyűlés elé, amelyet az meg is szavazott.76 Itt azonban a procedúra nem ért véget. A kőszegiek egy vasútellenes csoportja a döntés után fellebbezést nyújtott be, „formai, anyagi és elvi” okokból kifogásolva a képviselő-testület e határozatát. Legfőbb indokaik között szerepelt, hogy a tárgykör nem kapott országosan előírt publicitást, a vállalkozás anyagilag nem biztos, hogy megtérülne, Sopron vármegye és a rendeki térség a kőszegi piacra érkező embercsoportjait Sopron felé fogja gravitálni, Kőszeg kedvezőtlen anyagi helyzete miatt óriási terhet róna ez a városra és a kiépítendő HÉV inkább Sopronnak és a vármegyének a hasznára lenne.77 Sopron ez idő alatt megerősítette a vasútnak korábban megszavazott 100.000 forintját, azzal a feltétellel, ha a tervezett vasút egyenesen a GYSEV soproni állo74 Vasut-állomások. = KésV, 1899. máj. 21. 2. p.; A sopron-kőszegi helyi érdekű vasút engedélyezési tárgyalását. = VKK, 1899. máj. 14. 542. p. 75 A sopron-kőszegi vasút. = Sopron, 1899. máj. 19. 2. p.; Vasutügy. = KésV, 1899. dec. 3. 2. p. 76Törzsrészvényekjegyzése. = KésV, 1899. dec. 17. 2. p. 77 A kőszeg-soproni vasút. = KésV, 1900. febr. 4.2. p. 52
