Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/1 (Szombathely, 2016)
Horváth Csaba Sándor: A Sopron-Kőszegi HÉV építéstörténete. 1. rész: Az első elképzelésektől 1905-ig
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2016/1 A kereskedelemügyi minisztériumból időközben kedvezőtlen válasz érkezett a város által megszavazott szubvencióról. Mivel a két város összeköttetésével kapcsolatban több tervezet merült fel, és ezek csak az előmunkálat stádiumában voltak, így nem igazából lehetett megállapítani a végleges vonalvezetést. Ennek folytán a miniszter Sopron közgyűlésének döntését nem fogadhatta el, annál is inkább, mert az két személynek szavazta meg a támogatást, és egy későbbi iránymódosítás alkalmával ez jogi vitákhoz vezethetett volna. Emellett a miniszter elvi szinten elfogadta a HÉV támogatását, de csak akkor, ha a végleges vonalvezetés kialakul.36 A soproni közgyűlés így semmisnek minősítette korábbi határozatát, és akkor kívánta újratárgyalni a kérdést, ha a tervezett vonal minden eleme kikristályosodik.37 Drexlerék motivációja viszont e kedvezőtlen hír hallatán sem csökkent. Stein Miklós főmérnök és építési vállalkozó - Cziegler Aladár, Pelei Lajos és Kopf János mérnökök társaságában - 1897 áprilisában megkezdte a vizionált vasút nyomjelzési munkálatait az „engedményesek” megbízásából.38 Az előmunkálatok gyorsan haladtak előre, amikor a kereskedelemügyi miniszter ismételten meghosszabbította Drexler és Lenek előmunkálati engedélyét további 1 évre, de bővült az engedményesek sora Mechle József, Schladerer Alfréd, Steiner Ignác soproni „tőkepénzesekkel” és Stein Miklós budapesti mérnökkel is. A trasszírozási39 mun36 Sopron-kőszegi vasút. = Soproni Újság (továbbiakban: SU), 1897. febr. 5. 2; p. 37 A sopron-kőszegi vasútról. = SÚ, 1897. febr. 21. l.p. 38 A sopron-kőszegi vasút munkálatai megkezdése. = SÚ, 1897. ápr. 23. 3. p. 39Trasszírozás: nyomjefzési munkálatok. ka ekkor már a végéhez közeledett.40 A közvélemény ennek ellenére továbbra sem igazán hitt a vasút létrejöttében. Ennek egyik oka, hogy maga Kőszeg városa sem adta hozzájárulását egyelőre a vasúthoz. Továbbá a kedvezőtlen terepviszonyok olyannyira növelték az építési költséget, hogy sokan emiatt elképzelhetetlennek tartották a vicinális megépítését.41 A kőszegiek érdeklődésének hiánya ellenben cseppet sem tántorította el az „engedményeseket”. Drexler és társai a nyomjelzési munkálatok befejeztével közigazgatási bejárás iránti kérelmet nyújtottak be a kereskedelemügyi miniszterhez.42 Időközben Drexler Szombathelyen járt, ahol bemutatta az alispánnak a vasúti tervezetét, bízva annak támogatásában.43 Majd a csoport egy jelentéssel próbálta meg az általuk tervbe vett vonal gazdaságosságát és jelentőségét hangsúlyozni. Ebben a tagok kifejtették, hogy a HÉV 100.000 embert érintene a vidéken, fellendítené az ipart és olcsó munkaerőt biztosítana a két városnak. A teherforgalomnál főleg a mezőgazdasági és erdészeti termékeket - pl. Brennberg részére bányafa Lakompakról -, szőlőkarókat, a németkeresztúri forrás üdítő hatású savanyúvizét, a Felső- és Alsópulya környéki kőbányák bazalttermelését és az érintett települések 40 Vasúti előmunkálatok. = KésV, 1897. máj. 2. 3. p.; MNL SL SVTI 1403.18. Kereskedelemügyi m. k. Minister 42249. számú rendelete, 1897. július 22.; A sopron-kőszegi vasútra. = SÚ, 1897. júl. 23. 2. p.; A sopron-kőszegi vasút. = KésV, 1897. aug. 1. 3. p. 41 Sopron-kőszegi vasút. = KésV, 1897. aug. 22. 3.p. 42Vasutbejárása. = SÚ, 1897. nov. 28. 3. p.; A sopron-kőszegi vasút. = SÚ, 1897. dec. 19. 3. p. 43 A sopron-kőszegi h. é. vasút. = SÚ, 1897. dec. 3.3. p. 48
