Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/1 (Szombathely, 2016)
Horváth Csaba Sándor: A Sopron-Kőszegi HÉV építéstörténete. 1. rész: Az első elképzelésektől 1905-ig
2016/1 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények stein figyelme egyrészt - vélhetően - a kisceíí-kapuvár-pándorfalui tervre irányult inkább, másrészt kellő támogatottság és tényleges tőke hiányában letett e koncepciójáról. Drexlerék annak tudatában, hogy saját érdekeiket érvényesíteni tudták, elkezdték a tervük támogatóinak sorát bővíteni. Először a Soproni Kereskedelmi és Iparkamarához intéztek egy beadványt, és kérték a testületet, hogy nyilvánítsa az általuk vizionált vasútvonalat iparilag, kereskedelmileg és forgalmilag kedvezőnek, ezzel is propagálva elképzelésüket.29 A kamara véleménye szerint a tervezett vicinális nemcsak a vonalat érintő vidék, hanem a két végpont szempontjából is pozitív hatással bírna, nem véletlen, hogy a sopron-nagykanizsai pálya kiépítése óta nem került le a napirendről.30 Lenckék ez után Sopron város vasúti bizottságát keresték fel szubvenció után folyamodva. A testület hasonló álláspontra helyezkedett, mint a kamara, kiemelkedően fontosnak ítélte meg a vicinális létrehozását, ezért 100.000 forintot meg is szavazott e célra.31 A tagok kikötötték, hogy csak akkor jár az összeg, ha 1899-ig elkezdik a kivitelezést, illetve ha a város az igazgatóságban képviseltetheti magát. Ezt követően már a város közgyűlése döntött a tétel végleges elfogadásáról,32 29 A sopron-kőszegi vasutügyével. = SH, 1896. okt. 10.3. p. 30 Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára (továbbiakban: MNL SL), 1903. XV. 31. IV. 1403. d. 18. doboz. Sopron város tanácsának iratai, (továbbiakban: SVTI1403.18.) Soproni kerületi és kereskedelmi iparkamara. 5164. számú 896. rendeleté, 1896. október 8.; A sopron-kőszegi vasút. = SH, 1896. okt. 23.1-2. p. 31 MNL SL SVTI 1403. 18. Jegyzőkönyv, 1896. október 23. 32 100 0 00 forint a kőszegi vasútra. = SH, 1896. okt. 24.3. p. amely heves viták után végül jóváhagyta a bizottság által a vasútnak megítélt 100.000 forintot és annak feltételeit.33 Sopron városa egyértelműen kiállt Drexlerék és a HÉV mellett, de ez csak a kezdet volt, az „engedményeseknek” több támogatót is meg kellett győzniük. Ezt követően Sopron vármegye következett, amelynek állandó választmánya - elismerve a létesítendő kötött pálya súlyát - 70.000 forintot szavazott meg a két engedményesnek, ha az építés 2 éven belül megkezdődik.34 A következő 1 év egy, a sopron-kőszegi vasút relevanciáját taglaló írással indult a soproni helyi sajtóban. Ebben a cikk szerzője azt hangoztatta, hogy a Felsőpulyai járás a modern közlekedési eszközök hiányában egy teljesen elzárt terület, viszont a kedvezőtlen terepviszonyok igencsak megnehezítik a vasútépítést és jócskán emelik annak költségeit is. A forgalom a két végpont között ennek ellenére biztosított lenne, hiszen nagyságrendileg 40.000 fő lakik itt, emellett fejlett gazdaságilag, főként az állattenyésztést tekintve, továbbá a terület erdőkben, szénben, kőben, agyagban és kavicsban gazdag, illetve a lakosság nagy része iparral és kereskedelemmel foglalkozik. A vicinális hiányában az itteni termést külföldre - főként a Lajtán túlra - szállítják, így a magyar lakosság nem részesülhet ebből. Sopron és az „engedményes” most már Vas vármegye pozitív döntésében bízott, hiszen ezzel a vonal ténylegesen is létesülhetett volna.35 33 A Sopron kőszegi vasút. = SH, 1896. nov. 3. 2. p. 34 A sopron-kőszegi vasút. = SH, 1896. nov. 21. 2. p. 35 Gönczy, 1901.81. p.; Sopron-kőszegi vasút. = SH, 1897. jan. 6.1. p. 47
