Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2015/1 (Szombathely, 2015)
Púp Csilla: Az ölbői 1. világháborús hősi emlékmű létesítésének körülményei, 1924-1926
i A világháborús hősi emlékművek állítása 1945 után gyakorlatilag szünetelt 1989-ig, illetve csak szovjet hősi emlékművek készültek a szocialista korszakban. A rendszerváltás kezdetétől ott, ahol a közösség az 1. világháború utáni években nem gondoskodott hősi halottai neveinek megörökítéséről - annak ellenére, hogy a névsorok utólagos összeállítása ma már szinte megoldhatatlan feladatot jelent - gyorsan és nagy lendülettel megindult a kényszerű mulasztás pótlása. Az ekkor felállított emlékművekre már mindkét háború áldozatainak nevei felkerültek.6 Ölbő község lakossága már a világháborút követő években hősi emlékmű felállításával emlékezett meg halottairól. A kivételesen jó levéltári forrásadatokkal rendelkező ölbői emlékmű állítási történet azért is tarthat számot szélesebb körű érdeklődésre, mert jól példázza az akadályokat legyűrő, sikerre vezető közösségi akaratot, és persze az alkotás mindmáig fennáll. Ölbő község egyike volt azon Vas megyei településeknek, amelyek elsők között állítottak emlékművet az 1. világháborúban a hazáért küzdő hősök tiszteletére. A belügyminiszter 1928. március 26-án kelt 1928. évi 5.087. ein. számú körrendeleté, a hősök emlékének megörökítésére vonatkozó szabályok szigorú megtartásáról7 többek között alispáni jelentéstételt kért arról, hogy a hasonló tárgyú 1925. évi körrendelet8 kibocsátását követően mely településeken létesültek hősi emlékművek, illetve ezeknek tervét a Hősi Emlékművek Bíráló Bizottsága9 kivitelre alkalmasnak találta-e, valamint a felállításukra vonatkozó helyi határozatok esetében a felsőbb hatóság jóváhagyás megtörtént-e. Vas vármegye alispánja jelentése szerint az 1925-1928 közötti időszakban 19 településen, ,,Nagysimonyiban, Egyházashetyén, Körmenden, Olbőn, Kajdon,10 Jánosházán, Celldömölkön, Terestyénjákfán,11 Apátistvánfalván, Acsádon, Szentpéterfán, Nagynardán,1S Bobán, Kenyériben, Alsóságon,13 Kemeneshő- gyészen,14 Csöngén, Kemenesmagasiban és Gasztonyban lettek hősi emlékművek felállítva”, pontosabban ezek közül 6 alkotás, „a bobai, kenyéri, alsósági, kemeneshőgyészi, kemenesmagasi és gasztonyi emlékművek a templomuk falaiban elhelyezett emléktáblák. ”15 Ezt megelőzően a vármegye több településén is adtak már át emlékműveket. í gy például a szombathelyi járás területén Herény16 (1921), Vát (1921), Vassuránv (1924), Nagyasszonyfa17 (1922), Ólad18 (1921), Búcsú (1923) községekben.19 Az mindenesetre egészen biztosra vehető, hogy az ölbői köijegyzőség községei (Ölbő, Pósfa és Alsó-Szelesteao) közül az ölbői hősi emlékmű az elsőként átadott 1. világháborús emlékszobor.81 Az 1925- 1928 közötti időszakban ezen kívül a Sárvári járásban csak Terestyénjákfán emeltek hősi emlékművet.32 Az első konkrét lépés a világháborús hősök emlékének megörökítésére 1924. év első felében történt. Ölbő község Kallós Ede (1866-1950)28 szobrászművész hősi emlékművét rendelte meg 1924. március 12-én a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság (továbbiakban: НЕМОВ) képviselőjének közreműködésével.34 A szerződés megkötését követően alig néhány hónappal - а НЕМОВ feloszlatására vonatkozóan a Jegyző-árvaházi közlönyben megjelent cikk hatására, a tapasztalt visszaélésekre való tekintettel - az 1924. augusztus 19-i rendes gyűlésén az ölbői képviselőtestület úgy határozott, hogy a szervezet útján adott megrende53
