Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2014/2 (Szombathely, 2014)
Adattár - Balló László: A műemléki táblák helyzete Szombathelyen – Melchior Hefele születésének közelgő 300. évfordulója elé
házon a Szegedi név olvasható, többször is, a Muzsikusházon magának Hefelének a nevét szerepeltetik hibásan (Melchior helyett Melciort kell olvasnunk)! Itt szükséges megemlíteni, hogy a Fő tér közepén emléket állítottunk a várostoronynak, képi megjelenítéssel, hogy egyértelmű legyen: a mozaikképen azonban a város középkori keleti kapuját látjuk. A városkapu valójában nem lehetett a város szívében, de annyi bizonyos, hogy amit a képen látunk, az nem a várostorony. Az itt megjelenített kapu pedig pontosan a mai Király utca nyugati oldalának vonalában állt, nagyjából az egykori Legáth-ház keletre néző falának síkjában, a tér tölcsérszerűen elszűkülő keleti bejáratánál. Ezt persze vendégeink nem sejthetik, de nem kell Szombathely-szakértőnek lenni ahhoz, hogy valaki ráérezzen: egy városkaput nem építhettek a város legrégebbi magjának kellős közepén, egy széles térség centrumában pedig főleg nem! Lehet azt mondani persze, hogy e kép azért került ide, mert ez a kapu városunk jelképe, ez igaz is, hiszen városunk címerében is láthatjuk, nekünk Szombathelyieknek ez természetes is, de vendégeink számára már megmagyarázhatatlan hibát jelent a kép szerepeltetése a várostoronyról szóló szöveg fölött. A különféle emléktáblák is a kuszaság látszatát keltik, és ettől még inkább hiányérzet támad az egységes szerkezetű és megjelenésű táblák rendszere iránt, amelynek segítségével kialakulhatna az építészetileg összetartozó műemlékeket áttekintő, egybe rendező, megbízhatóan tájékoztató szisztéma. Nagyon időszerűnek kell tartanunk tehát - Hefele Menyhért születésének 300. évfordulójára készülvén hogy egységes megjelenéssel esztétikus és időtálló műemléki táblák kerüljenek mindazon épületekre, amelyek 1777 és 1794 között valósultak meg, illetve Hefele tervei szerint - még ha módosulással is - a következő évtizedekben, avagy más módon kötődnek szorosan a fellendülés alig több mint negyed évszázados kezdeti szakaszához. E néhány épület, belvárosi palota egyértelmű korszakbéli és építőművészeti összetartozását kihangsúlyozná a tábláknak egyfajta egységes formátuma és mérete, amely csak ezeket az épületeket jelezné. Megjelenésében - keretelésében és dekorációjában - a műemléki tábla Hefele díszítőkészletéből merítene: jellegzetesen korai neoklasszicista megjelenésével vonná magára a figyelmet. A táblákon vissza kell állítani, jelezni kell az épület nevét, amelynek korábbi használatára még sokan emlékszünk. E név az adott épület épít- tetőjét vagy legjelesebb tulajdonosát, lakóját, esetenként eredeti rendeltetését idézze - pl.: Csődy-ház, Muzsikusház - ismét! Kiemelt épületek esetén akár a palota szó alkalmazása is megengedhető: szokásos szóhasználat ez más, műemlékeinek ápolására igényes városunkban is. Iyen lehet a nagypréposti palota, vagyis az Eölbey- palota. (A későbbiek során természetesen át kell gondolni a többi korszak épületei jobb megbecsülésének ügyét is, mindenek előtt az 1777 előtti építészeti értékeinkre, majd pedig az Anreith- és a Voyta Donát-korszak emlékeire összpontosítva.) A Szily-Hefele korszakban emelt épületek elkülönítésére, számbavételére alkalmas forrásanyagként megemlítjük elsősorban az 1961. évi Szombathely című kötetet,8 amelv felsorolja városunk építészeti értékeit (a fejezet szerzője: Géfin Gyula). Hasznos további ismeretek nyerhetők a Vasi műemlékek című munkából.9 56
