Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2014/1 (Szombathely, 2014)

Adattár - Baráth Zsolt: A Rába mint védelmi vonal a 17. században. - Védelmi munkálatok és létesítmények a folyó Vas megyei szakaszán

esetleges árvíz esetén, vagy éppenséggel egy, a lakosság által okozott kelőelbontás kapcsán is. Ugyanis amellett, hogy a bevágások és fentőzések védelmet nyújtottak, sok esetben gátolták a helyi lakosság mezei munkálatainak elvégzését, ahol a falu határa nem követte a Rába folyását. Csányi Bemát többször beszámol a laki77 jobbágyok panaszkodásáról, akik a bevágott kelők miatt a Rábán túli rétjeiket és földjeiket nem tudják művelni.78 A panaszkodáson felül azonban előfordult olyan eset is, amikor a bevágott kelőket a lakosság a mezőgazdasági munkák akadályozása miatt felbontotta. így történhetett meg az is, hogy mivel Csörötnek legjobb földjei a folyón túl estek, a csörötneki kelő fölbontása79 folyamatosan felkerült a vármegyei közgyűlés napirendjére.80

Kelőket azonban nem csak a Rába és a Marcal folyón, valamint a Csömöc patakon vágták be, hanem természetesen már a Zala folyón is igyekeztek ezzel a módszerrel megszűrni a törökök portyáit. A Zalán lévő kelők bevágása81 és szétrombolása82 a Rába vidék védelme szempontjából is létfontosságú volt, ezért többször is előfordult, hogy a Rába menti kapitányok ellenőrizték a zalai kelőket.83 Ugyanis ha a Zalán átverekedték magukat a törökök, akkor a Rába vonaláig már nem ütköztek jelentősebb akadályba. Pemeszy István lövői kapitány, Batthyány Ádámnak írott levelében a szentmártoni84 kelő fontosságát emeli ki:,,...a szentmártoni kelőt... az mely oly helyen vagyon, hogyha Kanizsáról kijön az török, és ottan által jöhet a Zalán, egész a Rábáig soha egyebütt észben nem vehetni... ’,85 A Lövő melletti mindszenti kelő védelme tehát döntő fontosságú volt a Rába vidék szempontjából, mivel az itt áljutott török portyák többször prédálták az útjukba eső Nádasdot és környékét.86 Érdekességként említhető, hogy néhány nappal később Pemeszy beszámol egy török portyáról, amikor maguk a törökök bontották el a kelőt és keltek át a Zalán.87

Összegezve elmondható tehát, hogy a Rábán lévő hidakat többnyire erősségek oltalmazták. A hidak mellett számos átkelésre alkalmas gázló és kelő létezett a folyón, amelyek rontották a védelem esélyeit, így a folyón túli területek védelme érdekében igyekeztek a kelőket lezárni, valamint a folyón való átjutást a hidakra korlátozni. A bemutatott műveletek többnyire a vármegye hatásköre alatt bevett metódusként zajlottak. A vármegyére hámlt a feladat, hogy a védelmi munkálatok megszervezze, a munkásokat kiállítsa az egyes szolgabírók járásaiból, a feladatok elvégzését ellenőrizze, és ezen felül megbüntesse azokat, akik kivonják magukat a munkából. Az említett, munkálatok körüli nehézségek ellenére a kelőkön eszközölt bevágások, illetve fentőzések használata alapeleme és egyben leghatékonyabb összetevője volt a Rába védelmének.

ŐRHÁZAK A FOLYÓ MENTÉN

A kelők bevágása és a fentőzések csak elemei, részei voltak a Rába védelmi rendszerének, mivel önmagukban nem voltak elegendőek egy hatékony védelmi struktúra működéséhez. Az erőséggel nem óvott hidaknál, a számtalan átkelőhelynél és a megye által a legveszélyesebbnek ítélt folyószakaszoknál a nevezett védelmi intézkedések mellett szükség volt katonaság tartására, illetve a hozzájuk kapcsolódó védelmi létesítmények építésére, amelyek egy esetleges táma40