Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2014/1 (Szombathely, 2014)

Adattár - Baráth Zsolt: A Rába mint védelmi vonal a 17. században. - Védelmi munkálatok és létesítmények a folyó Vas megyei szakaszán

A Rába-vonal védelme a 17. században

dás esetén értesíteni tudták a nagyobb helyőrségeket, így egészítve ki a védelmi rendszert a folyó mentén. De hogyan is néztek ki ezek a védelmi létesítmények illetve hogyan illeszkedtek a védelmi rendszer egységébe?

Már a Kanizsa elestét követő hónapban arról határozott a vármegye, hogy „szükség van rá, hogy a Rába vonalán őrhelyeket és őrségeket állítsanak”, amelyeket korabeli magyarsággal górénak neveztek.88 Takáts Sándor meghatározó művében ezt a leírást olvashatjuk a górékról: ,/l góré, a csárdák és a skártház magas faoszlopokon álló faházacska volt, melyekbe lajtorján ment fel az őrség. Messze, harmad határ ellen is elláthatott az ember. Ha az ellenség közeledett, az őrök hírlövő mozsaracskával vagy szakálossaljelt adtak a szomszéd őrháznak, vagy magának a végháznak. A górék, csardakok, vagy skartházak jobbára az úgynevezett gyepük, vagy bevágások és a folyók mentén voltak felállítva. Azonban magukban a várakban a kapuk előtt, vagy a kapuk fölött is találunk górékat. A nagyobb várak környékén is állítottak ilyeneket. Természetesen többféle góré volt. Akadt kisebb, de olyan nagy is mely valóságos kastély számába ment és palánkkal volt kerítve. ”8!)

A felállított őrhelyek feladata volt a védelemmel el nem látott hidak és a már említett átkelők őrzése. A górék elhelyezésénél a leglényegesebb szempontként szerepelt, hogy egyrészt a török által legveszélyeztetettebb pontokon állítsák fel, másrészt pedig olyan helyen őrködjenek, ahol az átkelésre alkalmas hidat vágj" kelőt nem biztosította épített védelem. Az 1640-es évekre a Kanizsa elleni várhálózat védelmi képessége jelentősen meggyengült. A törökök a fogyatkozó

41