Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/2 (Szombathely, 2013)
ADATTÁR - Gál József: Szombathely zenéje. – Szólisták koncertjei a 19. század második felében. 2. rész
de két óra hosszat hallgatni ilyenfélét, egy kicsit sok. Már akkor csak mégis mulatságosabb a Buborka szólója.”** Ősszel, november 26-án a Zöldfa vendéglő olvasótermében Blau F. Gyula és Major J. Gyula előadását rendezte meg a városi kaszinó. Sajnálja a kritikus, hogy Blau úr ismert neve sem vonzott nagyobb közönséget. Az előadott számok közül különösen Singer Preludeja tetszett. Kitűnőnek találta Beethoven Románcát, Sarasaié cigánydallamait, Paganinit és Wieniawski Legendájának „gyönyörű interpretációját.”*0 Ez utóbbinak a virtuóz megszólaltatása nyerte meg a kritikus tetszését. Major művész űr teljesítményéről nem ejt szót, Knebelnek viszont köszönetét mond a művészek megnyeréséért.37 Decemberben egy ríj irodalmi és művészeti kör (nem tudni mikor alakult, meddig működött) estélyén a nők magánjogi helyzetéről beszél Korchmáros Kálmán. Balogh Gyula a Rákóczi nóta történetét mesélte el a közönségnek. A zenei betétet egy trió - Steierlein Ella, Knebel Jenő és Kemer József - szólaltatta meg.'58 Az 1888-as esztendő első koncertjének szólistája Wilt Mária (1833-1891) osztrák operaénekesnő volt.39 A színházban rendezett előadásra a drága helyárak ellenére is sokan voltak kíváncsiak. Első számként a Don Juan levéláriáját énekelte, amelyet a kísérettől kissé „disszonálva” adott elő. Az Ernámból fölhangzó áriák azonban már megmutatták „óriási és csengő orgánumát. ”*° A Hunyady László áriái azt igazolták, hogy a „nehéz részek legyőzése, mindig könnyű neki”.*1 Énekelt még a Normából is. Kísérője egy helybeli zongoratanító, Stricker Pápay Gizella, aki önálló darabot is előadott csak úgy, mint Knebel Jenő, aki egy Herbert-szerenádot szólaltatott meg hegedűjén.42 Ősszel ugyancsak a színházban a Hegyi házaspár Hegyiné Bodor Etel lépett dobogóra.43 Szeptember 25-ére jelezték előzetesen a hírneves bécsi zongoraművész Griin- feld Alfréd föllépését. Mendelsohn tói a Prelúdium és fugát (e-moll), Beethoventől a d-moll szonátát, Schumann Etude Symphonique, aztán Chopin darabok és Grünfeld saját szerzeményeit - gavotte, menuette és szerend - jelezte az előzetes.44 Sem a koncert elmaradásáról, sem megtartásáról nincs adat a lapban. Grünfeld, ha ekkor nem is az ezután következő esztendőkben szinte „hazajárt” Szombathelyre hangversenyezni. 1889 tavaszán - április 27-én - újra Szombathelyen járt Blau F. Gyula hegedűművész. Ezen a koncerten hallhatta először a szombathelyi közönség Csöndes Emíliát a lipcsei Stadttheater énekesnőjét, aki a Sevillai borbélyból Rosina cavatináját, Laudau és Taubert-áriákat énekelt és egy magyar dalt, A bús harangszót. Csöndes Emilia Szombathelyen talált férjet magának, Markovits Gyula ügyvéd személyében ezért később Markovits Gyuláné néven is szerepelt. Házasságkötése után évtizedekig a szombathelyi zenei élet kiválóságai közé 3.) A kritika szerint a „gyönyörű kellemes hangú”** énekesnő „első pillanatra meghódította a közönséget”.48 Blau úr is ismét „fényes tehetségének adta tanujelét”*7 egv Paganini átiratban.48 Május 8-án egy Liszt-tanítvány, Jankó Pál saját találmányú klaviatúrájával állt a dobogóra. Az előadóművészi teljesítmény helyett azonban a beszámoló az újszerű klaviatúrával foglalkozott.49 55
