Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/2 (Szombathely, 2013)

ADATTÁR - Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 5. rész. – A ciszterci rend szentgotthárdi uradalma

pen ő maga Magyarország egyik legrégibb vallási alapítványa volt, úgy az akkori időkben az egyik legkiválóbb és legnevezetesebb is volt a rend sok apátsága között, melynek apátjai, peijelei és szerzetesei jámborságuk és erényeik, példás életvite­lük, a tudományok iránti érdeklődésük és [azokban való] szorgosságuk, valamint a keresztényi felebaráti szeretet gyakorlásában folytonosan kitüntették magukat. A mohácsi csata, és az apátság ezt követően történt lerombolása, valamint a rend­tagok elűzése után mások kerültek javai birtokába. Hamarosan az apátság világi kezekbe került, majd királyi adományozások révén püspökök és más, a világi klé- rusbeli személyek birtokolták. A jezsuiták is igyekeztek, ám sikertelenül, birtokba venni, nem kevésbé a Stájerországban lévő reini ciszterci apátság főpapjai, [akik] a Clara Vallis-bóls nekik átadott atyaapáti jognál fogva maguk is igényt tartottak rá, de eredménytelenül. így változott birtoklása 200 éven át, mígnem azt Csáky Imre gróf bíboros9 - aki a világi papok rendjéből az utolsó volt - halála után, VI. Károly császár10 az 1734. évben a rendet eredeti alapítása szerint formálisan is­mét helyreállította, és egyúttal betagolta az alsó-ausztriai heiligenkreuzi ciszterci apátságba. Ez a helyreállítás és bekebelezés Robert Leeb,11 az akkori érdemdús heiligenkreuzi apát alatt történt. A Bécsben, 1734. július 29-én kelt és ezennel közreadott királyi rendelet szó szerint [így] hangzik: „Nos Carolus VI. etc. memoriae commendamus etc. quod nos pro ... Salvo Jure alieno. Datum die et anno, quibus supra. "ia E királyi helyreállító rendelet valójában igen szépen szól a ciszterci rend érdemeiről, és leírja az akkori heiligenkreuzi apát, Robert Leeb, egy olyan fér­fiú kiemelkedő tulajdonságait, aki a tudomány és a tudás, a tapasztalat, a vi­lág- és az emberismeret, a jámborság, az erény és a becsületesség megteste­sítője volt. Robert nem egy átlagos ember volt: a rend benne egy olyan férfiút látott, aki tehetségének kifejlődése, önnön igyekezete és hatékony ténykedése révén rendje és a jóság érdekében általában a szükségesnél magasabb [ívű] és megtisztelőbb pályát járt be. Fiatal szerzetesként a heiligenkreuzi apátságból a konstaninápolyi13 Cs. Kir. Osztrák Követség udvari káplánjának alkalmazták. Nemes tudásvágya ott alkalmat talált, hogy utazást tegyen Ázsiába. A Darda­nellákon keresztül eljutott Patmoszra,14 Rhodoszra,15 Pa faszba,10 Szidónba,17 Joppéba vagy Jajfába,18 Ramahba vagy Arimathiaba,10 Jeruzsálembe,20 Juda városába,21 Betlehembe,22 Názáretbe,83 Tiberiasba,24 Ptolemaisba,25 a Tá­bor-hegyre,20 a Palesztinában lévő Tripoliba,27 a Libanon-hegyre, Ciprusra és Masszíliába.w Visszatérése után Robert geográfiai, topográfiai és statisztikai feljegyzésekkel, valamint az ottani népek hagyományainak és szokásainak áb­rázolásával, továbbá az általa átélt veszélyek hű leírásával egy latinnyelvű, ér­dekes útleírást készített. Ezt a kéziratot a heiligenkreuzi apátsági könyvtár őrzi. Egy nem sokkal azt követően erről készült, jelenleg már több, mint 100 éves német fordítás a szentgotthárdi apátsági könyvtárban található, amelyet Dóczy atya,20 a mostani szentgotthárdi könyvtáros kitűnően lefordított magyarra. Nem lenne kívánatos, hogy egy ilyen munka a sajtó alá kerüljön? Sem az ere­deti, sem a két fordítás eddig nem jutott el a nyomdáig.20 Robert heiligenkreuzi apátként Párizsba utazott, és jelen volt a ciszterci rend Franciaországban tar­6

Next

/
Thumbnails
Contents