Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/2 (Szombathely, 2013)

ADATTÁR - Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 5. rész. – A ciszterci rend szentgotthárdi uradalma

pen ő maga Magyarország egyik legrégibb vallási alapítványa volt, úgy az akkori időkben az egyik legkiválóbb és legnevezetesebb is volt a rend sok apátsága között, melynek apátjai, peijelei és szerzetesei jámborságuk és erényeik, példás életvitelük, a tudományok iránti érdeklődésük és [azokban való] szorgosságuk, valamint a keresztényi felebaráti szeretet gyakorlásában folytonosan kitüntették magukat. A mohácsi csata, és az apátság ezt követően történt lerombolása, valamint a rendtagok elűzése után mások kerültek javai birtokába. Hamarosan az apátság világi kezekbe került, majd királyi adományozások révén püspökök és más, a világi klé- rusbeli személyek birtokolták. A jezsuiták is igyekeztek, ám sikertelenül, birtokba venni, nem kevésbé a Stájerországban lévő reini ciszterci apátság főpapjai, [akik] a Clara Vallis-bóls nekik átadott atyaapáti jognál fogva maguk is igényt tartottak rá, de eredménytelenül. így változott birtoklása 200 éven át, mígnem azt Csáky Imre gróf bíboros9 - aki a világi papok rendjéből az utolsó volt - halála után, VI. Károly császár10 az 1734. évben a rendet eredeti alapítása szerint formálisan ismét helyreállította, és egyúttal betagolta az alsó-ausztriai heiligenkreuzi ciszterci apátságba. Ez a helyreállítás és bekebelezés Robert Leeb,11 az akkori érdemdús heiligenkreuzi apát alatt történt. A Bécsben, 1734. július 29-én kelt és ezennel közreadott királyi rendelet szó szerint [így] hangzik:

„Nos Carolus VI. etc. memoriae commendamus etc. quod nos pro ... Salvo Jure alieno. Datum die et anno, quibus supra. "ia

E királyi helyreállító rendelet valójában igen szépen szól a ciszterci rend érdemeiről, és leírja az akkori heiligenkreuzi apát, Robert Leeb, egy olyan férfiú kiemelkedő tulajdonságait, aki a tudomány és a tudás, a tapasztalat, a világ- és az emberismeret, a jámborság, az erény és a becsületesség megtestesítője volt. Robert nem egy átlagos ember volt: a rend benne egy olyan férfiút látott, aki tehetségének kifejlődése, önnön igyekezete és hatékony ténykedése révén rendje és a jóság érdekében általában a szükségesnél magasabb [ívű] és megtisztelőbb pályát járt be. Fiatal szerzetesként a heiligenkreuzi apátságból a konstaninápolyi13 Cs. Kir. Osztrák Követség udvari káplánjának alkalmazták. Nemes tudásvágya ott alkalmat talált, hogy utazást tegyen Ázsiába. A Dardanellákon keresztül eljutott Patmoszra,14 Rhodoszra,15 Pa faszba,10 Szidónba,17 Joppéba vagy Jajfába,18 Ramahba vagy Arimathiaba,10 Jeruzsálembe,20 Juda városába,21 Betlehembe,22 Názáretbe,83 Tiberiasba,24 Ptolemaisba,25 a Tábor-hegyre,20 a Palesztinában lévő Tripoliba,27 a Libanon-hegyre, Ciprusra és Masszíliába.w Visszatérése után Robert geográfiai, topográfiai és statisztikai feljegyzésekkel, valamint az ottani népek hagyományainak és szokásainak ábrázolásával, továbbá az általa átélt veszélyek hű leírásával egy latinnyelvű, érdekes útleírást készített. Ezt a kéziratot a heiligenkreuzi apátsági könyvtár őrzi. Egy nem sokkal azt követően erről készült, jelenleg már több, mint 100 éves német fordítás a szentgotthárdi apátsági könyvtárban található, amelyet Dóczy atya,20 a mostani szentgotthárdi könyvtáros kitűnően lefordított magyarra. Nem lenne kívánatos, hogy egy ilyen munka a sajtó alá kerüljön? Sem az eredeti, sem a két fordítás eddig nem jutott el a nyomdáig.20 Robert heiligenkreuzi apátként Párizsba utazott, és jelen volt a ciszterci rend Franciaországban tar6