Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/2 (Szombathely, 2013)

ADATTÁR - Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 5. rész. – A ciszterci rend szentgotthárdi uradalma

tott egyetemes főkáptalani gyűlésén. Közbenjárásával és költségeivel a főapátnál kieszközölte, hogy az atyaapáti jogot (amelyet minden ciszterci apátság, melyből egy új apátság szár mazik, erre tekintettel birtokol), ami a Clara Vallis-i ősapátságtól való távolsága miatt a Stájerországban lévő reini apátsághoz került át, az ausztriai heiligenkreuzi apátság is megkapja, és ezáltal biztosítva legyen a szentgotthárdi apátság számára az örökös egyesülés a heiligenktreuzi apátsággal. Robert nagy költségekkel Heiligenkreuzban gyönyörű épületek, parkok, szépítések megvalósításába kezdett és végrehajtotta azokat: közülük kiváltképpen az apátság udvarán álló Szentháromság-szobor érdemli meg a figyelmet. Hatékony igyekezete nem kevésbé kiterjedt a szentgotthárdi kolostorra és apátsági templomra. Emléke mindkét apátságban felejthetetlen marad.

Utóda, Alberich Fritz,31 az 57. heiligenkreuzi apát, és a 2. szentgotthárdi apát az apátság helyreállítása óta, befejezte a szép szentgotthárdi apátsági templom és tornyának építését, ékítette az oltárokat, új orgonát csináltatott, továbbá négy harangot, melyek legnagyobbika 36 mázsát88 nyom. Ezt a templomot 1 779. május 16-án felsőszopori Szily János, Szombathely első püspöke33 szentelte fel. Ugyanezen a napon ünnepelte Szentgotthárdon Alberich apát fogadalomtételének ötvenéves jubileumát. Apátságának ideje alatt Nagyfalván, Mogersdorfban84 (ebben. az 1664. augusztus 1-jén Montecuccolli által a törökök felett aratott győzelem miatt nevezetes faluban) a szép templomot teljesen újjáépítették és az 1775. évben befejezték. Az apát 1779. szeptember 17-én tette le Gyanafalván85 az új templom alapkövét, amelyet az 1783. évben fejeztek be. Alberich apátról egyébként megjegyzésre érdemes, hogy bölcs és szigorú takarékossággal azt a nagy hiányt felszámolta, amely előclje költséges építkezései miatt keletkezett.

Ót Marian Reutter,36 az 58. heiligenkreuzi és a 3. szentgotthárdi apát, egy tudós és jámbor férfiú követte. Apátságának ideje alatt történt, hogy Kis, Sopron. Somogy és Zala vármegyék rendjei összegyűltek és elhatározták, hogy Szombathely püspöki városban egy bölcseleti tanintézetet alapítanak és működtetnek, mivel érzékelték azt a kényszerhelyzetet, hogy a bölcseletet tanulókat e távoli vidékekről Pozsonyba37vagy Győrbe kellett küldeni. A szengotthárdi apátság 1793-ban örök időkre kötelezte magát, hogy ezzel a hasznos tanintézettel együttműködik, tudniillik évente vagy a tantestület létszám betöltésére saját személyi állomáinyából négy professzort biztosít, vagy ezek hiányában más professzorok fizetésére 2000 pengőforintot88 fizet. Utóbbi esetre a főpap fenntartotta magának a javaslattétel jogát. Szombat helyen a bölcseleti tanintézet a fennemlített vármegyék rendjeinek és a szentgotthárdi ciszterci apátság - amely a vállalt 2000 pengőforint helyett mostanság évente 5000 bécsi értékű forintot™ fizet - hazafias nagylelkűsége révén valóban virágzik.

1806 óta Nicolaus Kasche40 az 59. heiligenkreuzi és a 4. szentgotthárdi apát, ugyanakkor Ö Cs. Kir. Apostoli Felsége tanáicsosa, az Ausztriai Közgazdasági Társaság111 tagja és Esztergom vármegye törvényszékének ülnöke. Nemcsak e két apátság rendtagjai tisztelik benne a jólétükről atyai módon gondoskodó elöljárót, hanem a művészetek és tudományok barátjaként és hatékony támogatójaként is ismerik. A [mindent] uraló sors neki is a keserűség poharát