Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/2 (Szombathely, 2012)

ADATTÁR - Nagy Róbert: A szombathelyi hatósági légoltalom működése 1944–1945-ben

csoportokat nevezték együttesen légoltalmi segédcsapatoknak, amely haté­konyan segítette a hatósági légoltalom munkáját.88 A légoltalmi segédcsapa­tokba beoszthattak minden 14-18 év közötti fiatalt, 50-60 év közötti idő­seket és azokat a 18-50 éveseket, akik katonai munkára alkalmatlanok. Az utolsó csoporttal az volt a probléma, hogy mindenkit, akit lehetett, behívtak katonának, akit nem, annak olyan testi hibája vagy betegsége létezett, hogy a segédcsapatok munkáját sem tudta elvégezni. Az 50-60 év közötti kato­naviselt idős emberek alkalmasak lettek volna parancsnoki teendőkre is, de órájuk igényt tartottak a leventék kiképzésére és az I. légoltalmi csoportba sorolt épületek védelmére. Ezek után látjuk, nem is lehetett olyan egyszerű a válogatás a légoltalmi segédcsapatokba.38 Működésük szerint a segédcsa­patokat is három egységre bonthatjuk: 1. Megelőző szolgálatok: légvédelmi figyelő és jelző, riasztó, valamint az el­sötétítő szolgálat található meg ebben a kategóriában. 2. Kárelhárító és mentőszolgálatok: tűzvédelmi, egészségügyi és mentő, gázvé­delmi, továbbá a helyreállító-, és romeltakarítót sorolták ebbe az osztályba. 3. Segédszolgálat: segédrendőrök és a légoltalmi parancsnokságok irodai személyzete tartozott ebbe a csoportba.84 A HATÓSÁGI LÉGOLTALOM 1. Megelőző szolgálatok Hogyan történtek a jelzések és riasztások? Az országos légvédelmi figyelőrendszert a polgári légoltalom által létrehozott he­lyi légvédelmi jelzőszolgálatokkal egészítették ki, amelynek az országos szerve­zethez hasonlóan voltak a figyelőőrsei.85 A figyelőőrs első vonala az országhatár szélén húzódott. Az ország belseje felé, körülbelül 50 km-es távolságban hoz­ták létre a valamivel ritkább második vonalat. Különböző őrsöket telepítettek a légvédelmi kerületek választóvonalaihoz, a Duna és a Tisza mentére, valamint a fontos ipaii körzetek köré is. 1941-ben 346 működő figyelőőrsöt találunk országunk területén. A megfigyelések eredményét egy speciális távbeszélővel, kódszámok használatával jelentették. 1941-ben korszerűsítették a légvédelmi riasztást. Mivel az országban kevés a kiépített távbeszélő vonal, ezért riasztás esetében igénybe vették a műsorszóró rádiót is, amely gyorsabbá és pontosabbá tette a városok hatósági légoltalmának riasztását. A légoltalom riasztása úgy történt, hogy az Országos Légvédelmi Központ parancsára a Budapest I. rádió­adó beszüntette az adását és figyelmeztették a légoltalmi közületeket. Ezután beolvasták azoknak a riasztási egységeknek a kódszámát, melyek felé az ellen­séges repülőgépek tartottak. A honvédelmi miniszter sürgősen elrendelte, hogy minden város hatósági légoltalma szerezzen be egy „550 m-es középhulláimon működő rádió-vevő készüléket", amely mellé honi légvédelmi készültség eseté­ben létesítsenek 24 órás rádióügyeleti szolgálatot.80 A helyi kárfigyelő és riasztóosztag vezetője dr. Gombás József volt, és az egész csapat Szombathely város légoltalmi parancsnokának rendelték alá.87 61

Next

/
Thumbnails
Contents