Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/2 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Nagy Róbert: A szombathelyi hatósági légoltalom működése 1944–1945-ben
A riasztóosztag kiképzését Szepesházy Róbert légoltalmi előadó végezte.38 A honi légvédelmi készültség beálltakor a város légoltalmi parancsnokának, Petrányi Györgynek a következő feladatokat kellett ellátni: tájékoztatnia kellett Szombathely légoltalmi vezetőjét, a polgármestert, Mészáros Hugót, kihirdette a légvédelmi készültséget - sajtó, falragaszok kiragasztása, hatóságok értesítése -, megtartotta az eligazításokat és a nyilvános óvóhelyeket, segélyhelyeket üzemképes állapotba helyeztette.40 A lakosság riasztása a helyi riasztóközpont útján történt.40 Ha a rádió berepülési veszély esetében megszakította a műsorát, ötféle jelzést mondhatott a hallgató közönségnek. Első a „légi veszély”: ez akkor következett be, ha az ellenséges gépek megközelítették az adott riasztókörzet határát. Ekkor a lakóházakban teljes elsötétítést kellett elvégezni, de az óvóhelyekre még nem szabadott lemenni. Második a „zavaró repülés”: ez abban az esetben állt fenn, ha a riasztott körzet határát csak pár gép közelítette meg. Ilyenkor a lakosok lemehettek az óvóhelyre, de nem kötelezték rá őket. Harmadik jelzés a „légoltalom vigyázz”: ez már légvédelmi riadót jelentett, a szirénák megszólaltak, az óvóhelyre kötelezően kellett lemenni. Akkor beszélhetünk légvédelmi riadóról, ha több ellenséges gép, feltehetőleg támadási szándékkal közelítette meg a riasztott körzetet. Negyedik figyelmeztetés a „légoltalom pihenj”: ez a jelzés csak a légoltalmi közegnek szólt, amikor a riasztást feloldották, de a lakosság mindaddig nem hagyhatta el az óvóhelyeket, amíg a szirénák feloldó jelzését meg nem hallották. Ötödik jelzés pedig a „légi veszély elmúlt” volt: ez jelentette azt, hogy az ellenséges repülőgépek elhagyták a korábban riasztott körzetet. Ezen kívül létezett egy külön „berepülési veszély elmúlt” jelzés is, ami azt tudatta a hallgatókkal, hogy a repülők az ország határát elhagyták, így a rádió külön bemondás nélkül folytatta műsorát.41 Ha az adott helység vagy intézmény nem rendelkezett óvóhellyel, akkor légi veszély vagy zavaró repülés esetében a helységet ki kellett üríteni, hogy mindenki olyan helyre mehessen, ahol óvóhelyet talál.48 A bemondás rendszerén 1944-ben módosítottak, ekkor bevezették a zavaró repülést, a kisriadót és a nagyriadót.43 A változtatás okát az jelentette, hogy az egyre gyakoribb támadások miatt az egész országot légi veszély állapotában lévőnek kellett tekinteni. Kisriadót akkor rendeltek el, ha négynél több, de 12-nél kevesebb repülő hatolt be az adott légtérbe. 12 vagy több gép esetében vált aktuálissá a nagy riadó, ekkor már megszólaltak a szirénák és kötelezően kellett óvóhelyre vonulni.44 További újításként szerepelt, hogy 1944. augusztus 20-tól a rádió negyedóránként bemondta, honnan repültek be ellenséges kötelékek az országba, merre tartanak, és történt-e valahol bombázás.45 A szombathelyi Városháza rádióját a kapusfülkében helyezték el, ahol reggel 8-tól 14.30-ig a kapus, majd utána este 7-ig az ügyeletes altiszt - Kiss Ferenc - teljesített szolgálatot. Mivel a riasztókörzetünk földrajzi neve Zala, az ügyeletesnek feladata a „légi veszély Zala” vagy a „zavaró repülés Zala” jelzést azonnal a polgármesternek jelenteni, továbbá a távbeszélő állomáson a közellátási hivatallal közölni. Amennyiben nem sikerült 1 percen belül telefonos kapcsolatot létesíteni a hivatallal, akkor a közlést küldönc útján kellett 62
