Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/2 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 3. rész. – Batthyány Ftilöp herceg körmendi uradalma
ezen alkotmány megtagadja az eszközöket, a gyakorlatot és az alkalmazást, ha ugyanilyen, a közösség számára hasznos intézkedések végrehajtásáról van szó. Mert melyek lennének ezek az eszközök? Tudomásunk szerint nincs más és jobb, mint az érdekelt földesúr teljes kártalanítása, és ez az alkotmány megsértése nélkül, megközelítőleg a következő módon lenne végrehajtható. Először A mezőgazdaság és az általános jólét előmozdítását célzó nagy vállalkozások, m int az újon nan létesítendő utak, a csatornaépítés, a folyók szabályozásának és tisztításának, azok összekötésének, a mocsarak lecsapolásának és kiszárításának, valamint a folyók áradása következtében létrejövő tavak kérdését az országgyűlésen kellene megtárgyalni, azokról határozni, a rendek által elfogadni és a király által szankcionálni. Mindezek mellett törvényben rögzíteni, hogy saját földbirtokán - az első hercegtől a legkisebb foldesúríg - senki a munkálatok elrendelésének és végrehajtásának nem szegülhet ellenne. Másodszor Mivel az alkotmányos igazságosság megköveteli, hogy mind a nagyobb, mind pedig a kisebb földesúriéi még a legkevesebb földbirtokot se lehessen teljes kártalanítás nélkül elvenni, [és] mivel ő nem kötelezhető, hogy saját tulajdonáról hazája javára lemondjon és azt kárpótlás nélkül feláldozza, mert inkább a haza - amely nem csupán azért az ő hazája mert az őt szülte, hanem azért mivel nevelte és védte őt. következésképpen a haza - kötelessége, hogy őt tulajdonában sértetlenül megőrizze: így A. A nehézségek és akadályok kivizsgálásra, a károk és veszteségek felmérésére, az érintett földterületekért járó kártalanítás megtervezésére, kidolgozására és meghatározására egy országos bizottmányt kellene felállítani B. A regisztrált káríalanítások céljából egy kártalanítási pénztárat kellene alapítani. C. E kártalanításokhoz a fekvő birtokok tömegét meg kellene határozni. D. Egy országos kártalanítási bizottmányt kellene megszervezni, amelynek teljhatalma lenne a fenti, legelső országos bizottmány által megállapított kártalanítások felosztásában, melyeknél minden érintett fél szabadon dönthetne, hogy a kártalanítást pénzben vagy fekvő birtokban kéri. E megnevezett két országos bizottságot egy, teljes jogkörrel rendelkező bizottságba is össze lehetne olvasztani. Ilyen módon az utak, csatornák és hasonlók létesítésénél, általában az ország boldogulását szükségképpen szolgáló rendelkezések végrehajtásánál biztosan egyetlen akadály sem merülne fel. Hogy honnan származzon a kártalanítási pénztár alapja és a fekvő birtokok tömege, nekünk sem megítélni, sem megmondani nem kell, de hogy azok az országban rendelkezésre állnak, senki nem vitatja. Ez a mi hazafias szempontú ideánk. Csupán elképzelés, anélkül, hogy ezt javaslatként adnánk elő. Nem hihetjük, hogy Szent István király és az alkotmány 48
