Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/2 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 3. rész. – Batthyány Ftilöp herceg körmendi uradalma
azt akarták, hogy a királyság nagy része és területei ingoványba és mocsárba süllyedjenek, hogy a nemzeti iparosodásnak és az ország általános boldogulásának folyton ilyen akadályok álljanak útjában, továbbá hogy ez a királyság ne akarna aira a műveltségi szintre felemelkedni, amelyre természeti fekvése, valamint nemzeti lakosságának fogékony szelleme és egyenes jelleme révén oly any- nyira érdemes! Készült Pesten, 1824 nyarán. Kunits, Michael: Topographische Beschreibungen des Königreiches Ungarn und seiner einverleibten Provinzen. In Bezug auf die Landes- und Volkskultur, Oeconomie, Industrie, Künste, Handlung. Manufacturen und Gewerbe. Durch eigene Forschungen und practische Untersuchungen auf Reisen bearbeitet, und mit Rückblicken auf die Vorzeit nach dem gegenwärtigen Zustände dargestellt. I. Band. Pest. 1824. 136-152. p. JEGYZETEK 1 A körmendi uradalom e leírása - egy rövid bevezetővel - eredeti nyelven azaz németül napvilágot látott már. Lásd Tilcsik György: Eine unbekannte topographische Beschreibung der Fürst Philipp Batthyánvschen Herrschaft in Könnend aus der ersten Hälfte des 1820er Jahre. In: Zeitschrift des Historischen Vereines für Steiermark. 101. Hrsg. Gerhard Pferschv, Elisabeth Schlöggl-Ernst, Karl Spreitzhoffer. Graz, 2010. 179-194. p. a Batthyány Fülöp herceg (1781-1870) Vas vánnegye örökös főispánja. Kondicsné Kovács Éva: Batthyány Fülöp a mecénás főúr. In: A Batthyánvak évszázadai. Tudományos konferencia Körnenden, 2005. október 27-29. Szerk. Xagy Zoltán. Könnend-Szombathely, 2006. (továbbiakban: Xagv, 2006.) 157-162. p.; Domaniczky Endre: Az elfelejtett magyar mecénás, herceg Batthyány Fülöp, 1781-1870. In: Xagy, 2006. 163-172. p. 3 Batthyány III. Adám (1722-1787), Batthyány Fülöp herceg nagyapja. Xagy, 2006. passim. * Batthyány II. Lajos herceg (1753-1806) Batthyány Fülöp herceg édesapja. Xagy, 2006. passim. 5 A nagykanizsai uradalom a Batthyány család tulajdonában volt. Kaposi Zoltán: A herceg Batthyány család nagykanizsai uradalma a feudalizmus utolsó korszakában. In: Xagy, 2006. 173180. p. '* Hosszmérték. 1 osztrák mérföld = 7585,94 méter. Bogdáni István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601-1874. Bp., 1990. (továbbiakban: Bogdán, 1990.) 35., 168-169., 570. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai; 4. Levéltártan és történeti forrástudományok; 6.). 7 Xémet neve: Güssing. Ma: Giissing, Ausztria. 3 Óra vagy órajárás: hosszmérték. 1 óra = 3792,9 méter. Bogdán, 1990. 170-171., 570. p. !) Ma: Körmend városrésze. 10 Xémet neve: Rechnitz. Ma: Rechnitz, Ausztria. 11 Batthyány I. Lajos (1696-1765) Magyarország utolsó nemzeti nádora, a fentebb említett Batthyány Adám édesapja, Batthyány II. Lajos nagyapja és Batthyány Fülöp dédapja. Móricz Péter: Batthyány Lajos és Körmend. In: .Xagy, 2006. 149-156. p. 13 Sala terrena: földszinti terem. 13 A kastély építéstörténetéről és belső berendezéseiről lásd Torjay Valter: Hipotézisek és konkrétumok - megjegyzések a körmendi Batthyány kastély 1884. évi hitbizományi leltárához és a kastély berendezéséről fennmaradt fotográfiákhoz. In: Xagy, 2006. 297-306. p; Mentényi Klóira: A körmendi Batthyány kastély helyszíni kutatásának eddigi eredményei. In: Xagy, 2006. 355-368. p.; Simon Anna: A körmendi Batthyány kastély utolsó fénykora. A főépület 1915-1945 között. In: Xagy, 2006. 369-380. p.; Nagy Zoltán: A körmendi kastély belső terei 1938-1945 között gróf Batthyány László visszaemlékezéseiben. In: Xagy, 2006. 381-398. p. 49