Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/2 (Szombathely, 2012)

ADATTÁR - Rudolf Kropf: „Szolgasorban” – Cselédek a szalónaki uradalomban a 18. század közepétől a 19. század közepéig

1767

1780 1794

1813

1821

1828

1842

1. majorságok

Szalónak

gazda/gazdasszonv

1

tehénpásztor

1

cselédlány

1

kocsis

1

1

1

2

gulyás legény

1

1

1

1

Dornó

tehenész

1

1

1

1

1

gazda/gazdasszonv

1

1

2

tehénpásztor

1

1

1

tehénpásztorfiú

1

cselédlány

2

2

2

kocsis

1

1

1

2

2

4

gulyáslegény

2

1

2

5

4

3

4

Nagvszentmihálv

gazda/gazdasszonv

1

tehénpásztor

1

cselédlány

1

Farkas falva

kocsis

1

gulváslegény

1

gulyás (marhapásztor)

1

összesen

15

8

11

8

7

8

11

2. juhászatok

Szalónak

juhász

1

1

1

1

1

1

1

pásztor

3

2

Dornó

juhász

1

1

1

1

1

1

1

pásztor

1

3

Ko inját

juhász

1

1

1

1

1

1

bojtár

2

Barátmajor

juhász

1

1

1

1

1

bojtár

1

Farkasfalya

juhász

1

bojtár

1

összesen

6

3

4

4

4

4

14

4. táblázat

A szalónaki uradalom majorságainak és juhéiszatainak cselédei 1767 és 1842 között Forrás: IILA HaSchl. Kt. 3.. 24.. 36.. 49.. 54.. 57.. 60.

A cselédség hierarchikus szervezete jól tükröződik a bérskálán. A jobbágyoknál vagy az iparűzőknél foglalkoztatott cselédek rendszerint többfajta forrásból származó járandóságot, így élelmet, szállást, igény szerint ruhát és pénzt kaptak. Az uradalmi majorságok és juhászatok cselédei másféle módon fizették, mivel nekik élelmezésükről és ruházatukról maguknak kellett gondoskodniuk. Az ő járandóságuk 1767-ben a készpénz mellett elsősorban gabonából (rozs és hajdina), továbbá sóból és sajtból állt, és emellett a majorsági kocsisok búzát és bort, a sáfár pedig marhahúst is kapott. A majorságokban dolgozó személyek „a majorsági

35