Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/1 (Szombathely, 2012)

KÖNYVESPOLC - M. Kozár Mária: Székely András Bertalan: Közép-európai szőttes. Kisebbség és kultúra – határon innen és túl

KÖNYVESPOLC

SZÉKELY ANDRÁS BERTALAN: KÖZÉP-EURÓPAI SZŐTTES. KISEBBSÉG ÉS KULTÚRA - HATÁRON INNEN ÉS TÚL

Pilisvörösvár, 2010. 280 p.

Székely András Bertalan a Kárpát-medence in agyai' és nem magyar nemzetiségeit kutató művelődésszociológus, s „majdnem néprajzos” is lett. A középiskolai évek alatt ugyanis néprajzi szabadegyetemei végzett. Szülei tanácsára azonban mérnöki diplomát szerzett, majd - saját elhatározásából - elvégezte a bölcsészkar szociológia szakát. A néprajzhoz 2011-től ismét szorosabb szálak fűzik, mivel dr. Eperjessy Ernőtől átvette a Magyar Néprajzi Társaság kiadványának, a nemzetiségek néprajzának sorozatszerkesztői feladatait. A Kárpát- mendencében gondolkodás nála családi örökség. Anyai ágról délvidéki, apai ágról erdélyi származású. Mindkét nagyapja Trianon után jött át Magyarországra. Könyvének címében a „Közép-európai szőttes” a szálak, színek összefonódása a közép-európai népek, nemzetiségek kultúrájának összefonódására utal. A szőttes harmonikus képet tükröz.

Székely András kilenc saját vagy társszerzőként írt és több mint 20 szerkesztett kötet után 10. könyvében tanulmányokat, esszéket, cikkeket, beszédeket, interjúkat szedett csokorba. írásait három témakörbe sorolja: Közélet és identitás, Kisebbség és művészet, A hely szelleme. A függelékben közölt három írásból a szerző életútját és ars poeticáját ismerhetjük meg. Öt írás szól a szlovén-magyar kapcsolatokról, olvashatunk a horvátországi és őrvidéki magyarokról, az osztrák-magyar társaságról és a ruszin nemzetiségről.

Székely András elsősorban a magyarországi szlovének és a szlovéniai magyarok kultúrája iránt érdeklődik. Ezen a területen útjaink fonalai 1984 óta kereszteződnek. 1984—1986-ban az akkori Állami Gorkij Könyvtár (ma Országos Idegennyelvű Könyvtár) és a ljubljanai Nemzetiségi Kérdések Intézete munkatársai végeztek közös kutatást a magyarországi szlovének és szlovéniai magyarok körében. Székely András a kutatócsoport művelődésszociológus tagjaként ismerkedett a Vas megyei szlovénekkel és muravidéki magyarokkal, s tudatosult benne, hogy a magyarországi szlovének legnagyobb alakja Pável Ágoston. Mukics Ferencnek a Kossuth Rádióban elhangzott riportját hallva talált egymásra egy interjúkötet két szerzője, amely 1986-ban a Pável- centenáriumra jelent meg. A Pável Ágostont ismerő reprezentatív személyiségek szubjektív visszaemlékezésein keresztül mutatja be Pável Ágostont, az embert. A szlavista, a könyvtáros, a néprajzos-muzeológus, a pedagógus, köl80