Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/1 (Szombathely, 2012)

ADATTÁR - Kelbert Krisztina: Identitás és divat. – A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nőképe és a magyaros viselet kapcsolata, különös tekintettel a szervezet szombathelyi csoportjának működésére

ponti női problémákat keresni a MANSZ fórumain, publicisztikájában, amelyeket a Feministák Egyesülete, a szociáldemokraták vagy akár a Keresztény Női Tábor propagált a korai 1920-as években. Propagandájuk nincs teletűzdelve nőközpontú problémakörökkel, mint a választójog, a női munka vagy az oktatás kérdése.1” Ellenkezőleg, Tommy Cecile hangsúlyozta, hogy a MANSZ nem feminista szervezet a nők védelmére a férfiakkal szemben, hanem az ország védelmére van az ellenséggel szemben.10 A „magyar asszonyok” az oktatást és a munkajogot nem a nő-férfi harcban értelmezték, hanem a háború után támasz nélkül maradt középosztálybeli nők lehetőségeként. Ugyanakkor a MANSZ az újonnan megszerzett választójogot nem jogként, hanem kötelességként, egyfajta passzív választójogként deklarálta, hiszen ugyan a szövetség a női választójogot korán akceptálta, de a nőket mint mandátumviselőket szigorúan elutasította. A nők politikai szerepét mindössze abban látta, hogy a szövetség irányítása mellett kizárólag a keresztény, nemzeti alapon álló pártok jelöltjeit támogatják.17 1922-ben a Magyar Asszony egy szerzője akképp nyilatkozott, hogy a „nők Magyarország sebeit csak a házi és családi tűzhely melletti nyugodt munkájukkal tudják meggyógyítani.'" Két évvel később Tommy Cecile is hasonlóképp fogalmazott: ,„1 politika, illetve a nap>ipolitika távol áll tőlünk... Üdvözölnénk. ha ehelyett a hazaszeretet és az erős keresztény hit nyerne teret.”18 Azaz, a MANSZ 1920-as évekbeli aktivitása arról tanúskodik, hogy a magyar asszonyok a tradicionális konzervatív női szerepekhez nyúltak vissza, ellátva őket nacionalista színezettel: a 19. századi mintákra támaszkodva, széleskörű karitatív tevékenységet, gyermekvédelmi,19 nőnevelési20 munkát végeztek, s a kormány által támogatott háziiparban foglalatoskodtak.

Az 1930-as évek a szövetség számára ríj tartalmi súlypontokat hoztak, amelyek részben a magyar politikában bekövetkezett hangulatváltozással is magyarázhatók, hiszen az új évtizedben a kormányzó párt is olyan értékek felé nyitott, amit a progresszív nőszövetségek már régóta képviseltek (például a nők bekapcsolása a közéletbe és a politikába).21 A politika irányváltása a MANSZ propaganda hivatalos beszédfordulataira is hatással volt. így az 1920-as évek eszmevilága, amely azt hangoztatta, hogy a nők a képviselőségre nem alkalmasak, háttérbe szorult. Ez az új irányvonal többek között a szövetség vezetőségében bekövetkezett generációváltásra is visszavezethető, ugyanis többjei mutat arra, hogy az 1930-as években egyetemi végzettségű, értelmiségi fiatal nők kerültek be a vezetőségbe, akik számára nem tűntek maradéktalanul elegendőnek a hagyományos családközpontú feladatmegosztás régi formái. így a MANSZ tematikájában óvatosan előtérbe került a női munkavállalók ugye és a női választójog védelme is. Ebben a fázisában a MANSZ-ot a „relation feminism” kategóriájához lehet sorolni, amely ugyan ragaszkodik ahhoz, hogy a nők felelősek a családi életért, de természetadta jellemvonásaiból azt a következtetést vonta le, hogy a nőknek is joguk van a nyilvános politikai élet alakításához.22 Az értized végének közeledtével azonban az új tartalmak fölé a háborús előkészítő tevékenységek kerültek, mint például az önkéntes női munkaszolgálat, a légvédelmi, vöröskeresztes feladatellátás vagy a revízióért folytatott harc felélénkülése.

55