Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/1 (Szombathely, 2012)

ADATTÁR - Kelbert Krisztina: Identitás és divat. – A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nőképe és a magyaros viselet kapcsolata, különös tekintettel a szervezet szombathelyi csoportjának működésére

sával miként törekedtek kettős feladatuk megvalósítására. Egyrészt önmaguk kifejezésére, a magyaros öltözet viselésére, annak történeti megismertetésére és propagálására. Másrészt magyaros textilmunkák készítésére, ezek tökéletesítése érdekében a hagyományos, népi technikák, anyagok, motívumok széleskörű feltárására és megőrzésére. Ugyanakkor arra is próbálok választ adni, hogy ezen tevékenységükkel milyen helyet foglaltak el a két világháború közt reneszánszát élő magyaros eszme- és divathullámban. A női identitás és divat kapcsolata feltétlenül a MANSZ mikrokontextusában vizsgálandó, így elengedhetetlenül szükséges a szövetség fő súlypontjainak előzetes rövid bemutatása, majd nőképének körvonalazása.

BEPILLANTÁS A MANSZ TEVÉKENYSÉGI KÖREIBE

Az 1. világháborút követő zilált állapotok eluralkodtával a magyarországi konzervatív politikai irányvonal - felismerve annak szükségességét, hogy egy egységes keresztény-nemzeti jobboldal megteremtése csak az elkülönült nőszervezetek összefogásával, egy saját választó és függőségi csoport létrehozásával érhető el - 1918 decemberében6 megalakította a MANSZ-ot, azt az országos hatáskörű, nemzeti-konzervatív szervezetet, amely a két világháború közti időszak legbefolyásosabb és számszerűleg legerősebb tényezője lett a magyar nőmozgalomnak. A Tormay Cecile elnöklete alatt, három országos szervezetből7 összefonódó szövetség elsöprő felemelkedése - a kommunista hatalomgyakorlás ideje alatti rövid száműzetést követően - Horthy Miklós 1919. novemberi budapesti bevonulását, valamint az 1920. évi választásokat követő időszakban6 vette kezdetét.

A szövetség - megalakulásától fogva - az új keresztény konzervatív elitre épült, s ennek megfelelően állami protekcióban részesült,9 amely a szervezet gyors terjedését, rohamos tömegszervezetté10 válását eredményezte - háttérbe szorítva a politikai élet peremére taszított polgári nőmozgalmat.11 Mivel a MANSZ mindenekelőtt a kormány választóbázisának12 és propagandaeszközének számított, ezért a szövetség tartalmi súlypontja megegyezett az 1920-as évek elejének általános politikai maximáival, természetesen az új hatalmi elit nemspecifikus szerepkellékeivel,18 amelyek hűen tükröződnek „A Magyar Asz- szonyok Tízparancsolata” című dokumentumban.14 A kifejező összegzés legfontosabb első négy direktívája az „Isten, haza, család” jelszavaival összegezhető, azaz a keresztény hit törvényei szerinti életet, az önzetlen hazaszeretetet, a családi egység ápolását és a nemzetjövőt biztosító gyermekvállalást hirdetve figyelmeztet minden fontos dologra az új feladatstruktúrában, amelyet a magyar asszonynak követnie kell a haza felemelkedéséért.

Az 1920-as évek kormánypolitikájával párhuzamosan a MANSZ elvrendszerében a szenvedélyes revizionista harcban megnyilvánuló heves nacionalizmus mellett, antiszemita, antikommunisztikus és antiliberális felhangok is jelentkeztek. A szövetkezet igyekezett elhatárolni magát az állítólagos zsidó dominanciájú nőcsoportoktól, a szociáldemokrata és liberális tábortól. Ennek értelmében teljesen hasztalan azokat a nőspecifikus érdekképviseleteket, köz54