Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/2 (Szombathely, 2011)
ADATTÁR - Sélley Gábor–Tangl Balázs: A szombathelyi Ferenc József lovassági laktanya építésének története, 1879–1889
A következő évben, 1887-ben felgyorsultak az események. A honvédelmi minisztériumot és a pozsonyi hadtestparancsnokságot követően a hadügyminisztérium is minimális változtatásokkal jóváhagyta a terveket, amelyek áprilisban vissza is érkeztek Szombathelyre.*1 Ezt követően megkezdődhetett a részletes építési tervek kidolgozása, amely feladatot pályázat útján Pártos Gyula nyert el.48 Emellett megindultak az építéshez szükséges telek tulajdonosaival való tárgyalások is, azok azonban túl magas árat követeltek birtokaikért, ezért a törvényhatóság elrendelte a kisajátítási eljárás megkezdését.43 A vegyesbizottság július 10-ei ülésén fogadta el a részletes építési terveket, amelyekre Costa Rosetti császári és királyi műszaki ezredes adta meg az építési engedélyt.44 Az augusztus 2-án tartott közgyűlés 1.284.820 forintban irányozta elő a laktanya építésének költségeit (telek és gyakorlótér nélkül), valamint elrendelte az építés vezetésére és ellenőrzésére szükséges művezetői állás pályázatának kiírását,45 amelyet szintén Pártos Gyula nyert el.46 A gyakorlatban ezt a feladatot azonban helyettese, Rauscher Miksa látta el, mivel Pártos nem tartózkodott Szombathelyen. Ezen kívül az építkezés felügyelői Szamecz Lajos az Állami Építészeti Hivatal főnöke és Frideczky Kálmán királyi mérnök voltak.47 A kivitelezésre vonatkozó nyilvános pályázat kiírása október 9-én történt meg, amelyre hat pályázat érkezett be. A versenytárgyalásra október 29-én délelőtt került sor a vármegye székházának nagytermében,48 amelyet végül Krausz Lipót és Jiraszek Nándor szegedi vállalkozók nyertek meg 14%-os árleengedés mellett, kiknek az 1887. október 30-án kötött szerződés értelmében az épületeket lakható állapotban 1889. október 15-ig kellett átadniuk 1.117.000 forint átalányösszegért.49 Krausz és Jiraszek cége egyébként korábban is kapott ilyen típusú megbízást, hiszen az ő nevükhöz fűződik a nyíregyházi és a nagyzombori (ma: Sombor, Szerbia) laktanyák felépítése is.50 Továbbá Szombathelyen is dolgoztak már, hiszen nem sokkal korábban a fogház építési munkálatait is ők nyerték el.51 Az építés fedezésére - a 43 kát. h. telekkel (30.000 forint) és a 208 kát. h. gyakorlótérrel (100.000 forint) együtt - összesen 1.350.000 forint kölcsönt vettek fel a Magyar Jelzálog Hitelbanktól 50 éves futamidőre 5,5%-os kamattal évi 83.204 forint törlesztő részlettel. Ebből 54.000 forintot fedezett a kincstártól várt bérleti díj.58 A város által felajánlott 8000 forintot is ehhez a kölcsönhöz csatolták, amelynek évi törlesztő részleteit Szombathely 1890-től minden év augusztus 25-én átutalta a vármegyének.53 A vállalkozóknak 1888. február 25-én adták át a telket az építésre, az alapkőletételre pedig ünnepségek nélkül, április 18-án került sor.54 Mivel a helyben toborzott napszámosok kevesellték a felajánlott óradíjat, Budapestről hozattak 200 Vas vármegyei származású munkást.55 Nyárra már 800 főt foglalkoztattak az építkezéseken, de csúcsidőben 1200-an is dolgoztak a laktanyán és a hozzá tartozó csapatkórházon.56 Egyébként a munkásokkal állandóan vitáztak a vállalkozók a bérezéssel kapcsolatban, s 1888 nyarán emiatt egy kisebb sztrájkra is sor került.57 A problémák ellenére az építkezés a tervek szerint folyt, sőt október végén már megtartották a bokrétaünnepet is.58 38
