Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/1 (Szombathely, 2011)

KÖNYVESPOLC - Horváth Sándor: Pomurje, 1914–1920. Zbonik radova

raszombat és vidéke címűeknek. Kitér a világháború miatti - kormány által - irányított, befolyásolt hírközlésről és a cenzúrázásról. A (vasi) sajtó háború által módosított működése kapcsán kitér a terjedelem csökkentésére, a kirakati sajtóra, a szerkesztőségek személyi állományának hosszabb-rövidebb idejű átalakulására és másokra. Végül egy-egy csokor hírrel és rémhírrel illusztrálja, milyen is volt a lapok - háború formálta - tartalma. Utóbbira jó példa: a francia autón - Magyarországon át - érkező, szövetségeseket (szer- beket vagy oroszokat) támogató, százmillió frank készpénz. Az ennek vélt autók útját - önkényesen - elzárók kezei közé került Karátföldön Batthány- Strattmann Ödönné és a vele utazó hölgykoszorú, Szombathelyen pedig nem más, mint a zsennyei kastélyába tartó főispán.

Ugyancsak korrekt, velős áttekintést nyújt Feiszt György az 1918-1919. évi muravidéki forradalmi mozgalomról. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltását követően az úgynevezett „Vendvidéki direktórium” hatalmának megtörésére érdekében 1919. május 29-én kikiáltották a független Mura Köztársaságot, de a vörös csapatok leverték a szlovén-vidéki felkelést. Ezen események mögött bonyolult kötődésű érzelmi (nemzeti érzelmű) és politikai szálak szövődtek, amelyek előzőleg - 1918 karácsonyán, végén - a Mura mente jugoszláv királyi kormány katonái, a horvát csapatok általi elfoglalásához vezettek. A magyar csapatok 1919 elején verték vissza a támadást. Mindezek mögött a szlovén és a muraközi horvát autonómia- és elszakadás törekvések álltak.

Itt utalnunk kell a történelem, a történeti események értelmezésének sajátosságára, amely e kötetben is kikristályosodik. Arra, hogy ugyanazon eseményeket másként értékelnek, másnak minősítenek az eltérő nézőpontból közelítők. Álljanak itt némileg hosszabb idézetek ennek bemutatására!

Feiszt György: „Az 1918. november 13-i belgrádi fegyverszüneti egyezmény, a Pécstől nyugatra húzódó, a Dráva völgyét követő demarkációs vonal mögötti területeket, a Muraközt és a Vendvidéket a magyar kormány fennhatósága alatt hagyta.

A jugoszláv királyi kormány ezeket a területeket is magának követelte, ezért 1918. december 24-én Búgén Kvaternik ezredes vezetésével horvát csapatok átlépték a Drávát és három nap alatt elfoglalták a Muraközt. December 27-én horvát önkéntesek átkeltek a Murán és megszállták Muraszombatot, Belatincet, Alsólendvát és a környező falvakat.

A magyar katonai ellentámadásra 1919. január 3-ra virradó éjszaka került sor. A 83. gyalogezred Perneczky Jenő százados által vezetett karhatalmi zászlóalja rövid tűzharcban elfoglalta Muraszombatot és a horvát csapatokat a Murán túlra visszaűzte(337. p.)

Ivana Puzak (a kötetben szereplő fordítást híven követve): „Az Osztrák- Magyar Monarchia széthullása, a Szlovén-Horvát-Szerb Állam, majd a Szerb- Horvát-Szlovén Királyság 1918. december 1-jei kikiáltása fontos események a horvát történelemben, így csaknem mindegyik megőrzött szövegben (plébániai krónikákban. H. S.) feljegyezték őket. Brthető, hogy a muraközi plébáno72