Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/1 (Szombathely, 2011)
KÖNYVESPOLC - Feiszt György: Herczeg László: Nemeskeresztúr évszázadai
KÖNYVESPOLC HERCZEG LÁSZLÓ: NEMESKERESZTÚR ÉVSZÁZADAI Szombathely, 8010. 281 p. A honismereti mozgalom kimondva, kimondatlanul a községtörténetek megírását tekintette fő céljának. Amikor a honismeret még államilag támogatott tevékenység volt úgy tűnt, hogy a legfőbb cél a falukrónikák megíratása. A falukrónikák bővítésével azután több községtörténet megszületett, de már az 1980-as években látszott, hogy szakmai szempontoknak megfelelő falumonográfiák megíratása a kampánycélokon messze túl mutat és csak az ügy iránt elkötelezett és hozzáértő emberek csatasorba állásával történhet meg. Nincsen pontos statisztika arról, hogy a gomba módra szaporodó falutörténetek közül mennyi nevezte magát monográfiának. Bár ennek fogalomnak nincsen kidolgozott kritériumrendszere, annyit megállapíthatunk, hogs' a monográfia kifejezést a községek, meglehetős nagyvonalúsággal használták. Az tény, hogy az elmúlt 3 évtizedben a vasi községek közel fele kiadott valamilyen, múltját feldolgozó kiadványt. Hízelegjünk magunknak azzal, hogy ebben, a sikerként elkönyvelhető eredményben, a honismereti mozgalom is szerepet játszott. E községtörténetek a sorába illeszkedik Herczeg László Nemeskeresztúr történetét tárgyaló kötete. A szerző a falutörténet írók által kitaposott ösvényen vezeti olvasóját. A kötet - a függelékeket és mellékelteket tartalmazó utolsó részt nem számítva - négy fejezetből áll, amelyből az első A falu története, a második a Hitélet, a harmadik A nemeskeresztúri római katolikus iskola története, a negyedik pedig a Nemeskeresztúr lakóinak mindennapjai címet kapta. A meglehetősen sajátos tagolást vélhetőleg a szerző rendelkezésére álló írott források determinálták. Mással aligha magyarázható ugyanis, hogy a közel 250 oldalas kötet közel felét a hitélet és az ehhez szorosan kapcsolódó iskolaügy foglalja el. A fejezeteket elolvasva kijelenthetjük Nemeskeresztúr történetében sem a vallási felekezetek, sem az iskola tekintetében semmi olyan speciális helyzet, esemény nem történt, ami ezt a kiemelt teijedelmű, részletes tárgyalást indokolná. Sajnos, sem a település, sem az ország életében jelentős olyan történelmi személyiség sem tevékenykedett Nemeskeresztúron az elmúlt évszázadokban, akinek az élete vagy munkássága tenné szükségessé a magyar iskolai oktatásügy vagy a vallási élet részletezését. Ugyanakkor elgondolkoztatónak találtuk, hogy a faluhoz kötődő, méltán híres Berta Bulcsúról, emléktáblájának képén kívül egyetlen szó sem esik. 68